„Uraim! Azért kérettem önöket ide, mert egy igen kellemetlen hírt kell közölnöm: revizor jön hozzánk.” Ezzel a mondattal kezdődik Gogol majdnem kétszáz éves vígjátéka, melyben egy orosz kisváros elöljárói megneszelik, hogy ellenőrzés érkezik hozzájuk. A polgármester vezetésével összegyűlnek, hogy sebtében felkészüljenek a fővárosi revizor fogadására, de az „apró-cseprő bűnök” nyomait, a túlkapás, sikkasztás és hanyagság rutinná vált gyakorlatát nem könnyű leplezni. Amikor megjelenik a városban egy ágrólszakadt pétervári fiatalember, mindannyian azt hiszik, hogy ő a rettegett revizor. Elkezdődik a hízelgés és megvesztegetés kínos komédiája, melynek során a fiatalember pofátlanul megszedi magát, és bolondot csinál a korrupt városvezetésből.
A revizort 1836 tavaszán mutatták be Szentpéterváron. Az előadást I. Miklós cár is megnézte és állítólag jól mulatott. Gogol ennek ellenére nemsokára külföldre utazott, és csak tizenkét év múlva tért vissza szülőhazájába.
Béres Attila rendező szerint: „A revizor klasszikus mű, lassan kétszáz éves, és, mint minden társadalmi-politikai szatíra, sok szempontból a keletkezése pillanatához kötött. Nem elavult – hiszen kevés olyan vígjáték van a világon, amely biztosan aktuális lesz még száz év múlva is, és az egyik A revizor –, de bizonyos rétegei erősen a Gogol korabeli orosz viszonyokat tükrözik, amelyek megértése ma nem evidencia mindenki számára, és talán már nem is érdekesek. Azt szeretnénk, ha ez az előadás a gogoli darab minden erényét megtartva egy felismerhető, mai történet lenne mai figurákkal, egy képzeletbeli város mai politikusrétegével. Van egy mondat a szövegben, ami irodalmi szállóige lett, a polgármester mondja a darabvégi nagy összeomlás pillanatában, félig a többi szereplőnek, félig-meddig a közönségnek: „Mit röhögtök? Magatokon röhögtök!”
A Miskolci Nemzeti Színház vendégjátékát augusztus 31-én láthatja a fővárosi közönség is. |