Interjú
A tánc nyelvén beszélni – fókuszban a Magyar Nemzeti Táncegyüttes három bemutatója
2023-07. szám / Tompos Vince
Új évadára készül a Magyar Nemzeti Táncegyüttes. A társulat 2023/24-es szezonjának bemutatóiról és a táncszínházak kultúraalakító jelentőségéről beszélgettünk Zsuráfszky Zoltán művészeti igazgatóval és Zs. Vincze Zsuzsa szakmai vezetővel.
A Magyar Nemzeti Táncegyüttes idén ősztől az évad együttese címet viseli a Müpában. A 2023/24-es évad első bemutatója A koppányi aga testamentuma ihlette Végvárak, vitézek című táncjáték lesz. Miként dolgozza fel a darab Fekete István 1937-ben megjelent első regényét?
Zs. V. Zs.: Három évvel ezelőtt a darab zeneszerzője, Eredics Benjamin kért fel, hogy írjak egy táncelőadás forgatókönyvet, amelyet megzenésítene, és amellyel benevezne a Müpa 2020-as Zeneműpályázatára. A választásom Fekete István A koppányi aga testamentuma című regényére esett. Forgatókönyvem alapján Benjamin nagyszabású zeneművet szerzett, és megnyerte a pályázatot. A darabot később hatalmas sikerrel mutatták be a Zeneakadémián. Káel Csaba, a Müpa vezérigazgatójának felkérésére pedig ugyanebből a műből egy ifjúsági tánc-szín-játék koreografálására vállalkoztam. Eredics Benjaminnal egyébként korábban volt már egy közös munkánk, A hűtlen feleség című darab, amelyet szintén a Müpában adtunk elő, óriási közönségsikerrel.
A romantikus regény nyomán megírt előadás a XVI. századba, a végvári harcok időszakába repíti vissza a nézőt. Hogyan lehetséges a tánc nyelvén közel hozni a modern kor emberét ehhez a történethez?
Zs. Z.: Ebben a produkcióban hétköznapi, emberi történeteket jelenítünk meg a tánc segítségével. Egy nagyvárosi forgatagból indul a darab, ahol szerelmek, veszekedések, viták bontakoznak ki a nézők szeme előtt. A Végvárak, vitézek ugyanakkor egy kísérleti darab, hiszen számos stílus elegyedik benne. Maga az előadás kerete a kortárs tánc lesz, magyar, török, cigány és román néptánccal vegyítve. Újdonság még, hogy a nézők a kulisszák mögé is betekintést nyerhetnek. A táncjáték két szálon fut: a társulat belső életét, öltözői csevejeit tárja a nézők elé, miközben a szereplők A koppányi aga testamentumát próbálják. Kifejezett célunk volt például, hogy a darab során a közönség azért is izgulhasson, hogy a szereplőknek lesz-e elég idejük átöltözni egyik ruhából a másikba. Fekete István közel négyszázötven éves történetet felidéző kalandregénye egyben példát is állít a fiatalok elé: tiszteld ellenségedet! Hiszen a történet szerint a Babocsai László győzelmével véget érő párbaj során Oglu aga rábízza a vagyonát és a lányát az őt legyőző Babocsai Lászlóra, aki vállalja, hogy felneveli ellenfele gyermekét. A végvári vitézeket is ez a gondolatiság határozza meg, valamint az, hogy mindenüket feláldozva képesek kiállni a nemzetükért. Kedveljük a Müpa Fesztivál Színházát, és minden technikai adottságát ki szeretnénk használni, amivel rendelkezik. Az előadás bemutatója október 14-én lesz a Müpában.
A Magyar Nemzeti Táncegyüttes a Petőfi-bicentenárium apropójából idén novemberben az Éljen Petőfi! című darabjával állít emléket a költőóriásnak. Mit érdemes tudni erről a darabról?
Zs. Z.: Köztudott, hogy Petőfi neve összefonódott a magyar népdallal és népzenével, nélküle a népi kultúránk nem volna a maihoz foghatóan ismert és elismert. A „legnagyobb magyar költő” alakját ebben a darabban elsősorban a fiatal, középiskolás korosztály számára kívánjuk megeleveníteni. Az ő történetei szinte mindenki számára ismertek, éppen ezért végigvezetjük a nézőt életének legfontosabb állomásain. Részleteket elevenítünk fel a költő legismertebb verseiből, mint például az Egész úton hazafelé és az Anyám tyúkja, és felidézzük a 48-as forradalom napjait is. Helyet kap A helység kalapácsa és a János vitéz is, a világ legszebb szerelmes versét, a Szeptember végén-t pedig egy régi stílusú, erdélyi páros tánccal idézzük fel. Célunk, hogy a nézők az előadás után ne csupán arra gondoljanak, hogy a költőóriás milyen fiatalon távozott el, hanem arra is, hogy milyen zseniális ember volt, és hogy mennyire teljes életet élt. A nagy költő alakját Herczegh Péter, a Nemzeti Színház fiatal színésze idézi fel, de mellette természetesen más táncosaink is közreműködnek majd, köztük olyanok is, akik a darab során maguk is „Petőfivé válnak”. Ez az előadás tehát egy olyan családi élménynek ígérkezik, amelyet a felnőttek is éppúgy élvezhetnek, mint a gyerekek, hiszen általa rácsodálkozhatnak, hogy mennyi mindent ismernek Petőfi életéből.
Nem először készítenek nagy történelmi eseményt ábrázoló koreográfiát, előadásaikban korábban például Dózsa György, Mátyás király és Árpád vezér emlékét is felidézték már.
Zs. Z.: Több alkalommal elevenítettünk már meg történelmi személyiségeket mesedarabokban is. Ezekben az előadásainkban a szereplőink megszólalnak, énekelnek, kortárs zenére táncolnak. Táncegyüttesünknek tehát megvan a kellő gyakorlata ahhoz, hogy Petőfi életművét is bemutassa.
Zs. V. Zs.: A Petőfi-darabunk esetében nem véletlen a tánc-szín-játék mint műfaj megnevezés sem. Az előadás során a táncosaink ugyan megszólalnak, de természetesen nem szavalják végig a műsorainkat. Egy-egy rövidebb szöveges részre viszont felkészítjük őket, hogy ezáltal a dramaturgiát jobban megértsék a nézők.
Zs. Z.: Tény, hogy nem könnyű a tánc nyelvén mesélni, de koreográfusként a mozdulatdramaturgiával is képesek vagyunk hatást kiváltani. Ez a műfaj valóban átütő tud lenni korosztálytól függetlenül mesedarabban, történelmi táncjátékban egyaránt. | hirdetés
 |
|
A Nemzeti Színházban a „Királyok Évadában” kerül színre az Aranyhajú hármasok című darab, amelyben két Árpád-kori király alakja is feltűnik. Hogyan készül az előadásra a Magyar Nemzeti Táncegyüttes?
Zs. Z.: Nem először dolgozunk együtt Vidnyánszky Attila rendezővel – például A körhinta, vagy a Csíksomlyói passió című darabok is velük közös produkciók voltak. Társulatunk a Nemzeti Színház Déryné Programjában is benne van. Az Aranyhajú hármasok című, Toót-Holló Tamás által írt darabra való felkészülésünk ősszel kezdődik – mi alkalmazott koreográfusként dolgozunk ebben a produkcióban. Annak ellenére, hogy ma már nem lehetséges ősmagyar táncokat gyűjteni, azok az apró ugrós táncok, amelyek a Kárpát-medencében még fellelhetők, könnyen beilleszthetők ebbe az előadásba. A darab ősmagyar mondakör köré épített világa közel áll hozzánk, ezzel zárjuk az évet.
Hogy tapasztalják, a hazai közönség mennyire fogékony a táncszínházi előadásokra?
Zs. Z.: Táncegyüttesünknek évente körülbelül százharminc műsora van; az előadásainkat rendre telt ház előtt játsszuk. Mi magunk is megtapasztaltuk, hogy például Japánban az áruházakban Kodály és Bartók zenéje szól – idehaza a plázákban nem pont ez a muzsika hallható.
Zs. V. Zs.: Éppen ezért lenne nagy szükség arra, hogy a gyerekek már kiskorukban megismerjék a népzenét. A probléma csupán az, hogy sok szülő egyáltalán nem is ismeri a népdalokat. Viszont ha valaki ellátogat az előadásainkra, ahol átdolgozva ugyan, de eredeti népzenét hallhat, nagy esélye lehet, hogy megszeresse ezt a fajta zenét. Több olyan nézőnk is volt, akiről tudtuk, hogy nem rajong a néptáncért, de miután megnézte a műsorunkat, megváltozott a véleménye.
|
 vissza |
|
|
| |
vissza a lap tetejére
