Impresszum | Előfizetés  
  2024. március 29., péntek
Auguszta

 
 
Nyomtatható változat
Interjú
Új Magyar Zenei Fórum – zeneszerzőverseny fiataloknak
2015-03. szám / Szepesi Krisztina

Két éve vált valóra Gőz László terve, hogy a Budapest Music Centernek saját háza legyen, mely jazz- és kortárs zenei koncertek számára is otthont ad. Ám a BMC története sokkal régebbi, ahogyan az Új Magyar Zenei Fórumot is negyedik alkalommal rendezik meg a Művészetek Palotájával közösen ebben az évben.


Hogyan zajlott az első három UMZF?
G. L.: Amikor hat évvel ezelőtt kitaláltuk a Művészetek Palotájának akkori igazgatójával, aki sajnos már nincs köztünk, az volt az álmunk, hogy kétévente meghirdetünk egy zeneszerzőversenyt, hogy az új generációt, azokat a fantasztikusan tehetséges fiatalokat, akik sorra jönnek ki a Zeneakadémiáról, megmutassuk ország-világnak. Először picit féltünk, hogy nem lesz túl sok pályamű, és kevesen ütik meg a szintet, de már az első kiírásra 38 darab érkezett. És mivel akkor már tudtuk, hogy ez a ház fel fog épülni, az volt a terv, hogy a szimfonikus zenekari döntőt a Müpában, a kamarazeneit pedig a BMC-ben tartjuk majd. Nagyon jó zsűrit találtunk és tátott szájjal néztük, hogy micsoda aranytálba nyúltunk. És azt kell mondanom, ha csak annyi történne, hogy 120, az Artisjus által bejegyzett magyar zenemű létrejöttét generáltuk az elmúlt három évben, már akkor nagy eredményt értünk el. De valójában ennél jóval többről van szó, hiszen most már a magyar zenei élet része lett a kétévente megrendezendő verseny, ezzel pedig ösztönözzük az ifjú zeneszerzőket a tanulásra, fejlődésre. Vagyis eddig hibátlanul zajlott minden. És köszönhetően talán annak az akkor még ismeretlen generációnak, akik az első években indultak, és mostanra már nemzetközi megrendelésekre is dolgoznak, ez a vonulat nem múlt el, hiszen megint feltűntek az ifjú titánok a színen. Nekik nagyon sokat segít, hogy ha a döntőbe jutnak, a koncerten készült felvételt megkapják, így a díjakon kívül kiváló promóciós anyaghoz is jutnak. Több mint 100 zeneszerző prosperál ma Magyarországon és világviszonylatban is nagyon jól állunk. Ez a vonulat pedig, ahogy mondtam, picit sem enyhül, hanem inkább erősödik, és ezt szolgálja a verseny is.

A döntő koncertjei nyilvánosak, így a közönség is beleláthat az új művek születésébe.
G. L.: Most ugyan a Virtuózokkal kicsit előreléptünk, azért még mindig nehéz dolgunk van a kortárs zene megszerettetésével. Nagyon érdekes, hogy a fiatal zeneszerzők pontosan tisztában vannak az internet világában azzal, mi az, ami eljut az emberekhez, és mi a világ zeneszerzőinek trendje, vezérvonulata. A nagy kérdés persze az, hogy a jelen zenéje meg tudja-e érinteni a jelen közönségét, vagy ki kell várni azt a 150–200 évet, amikor a zeneszerző már csak egy szobor lesz. A barokkban azt hallgatták, amit akkor írtak, a 20–21. században azonban nem a kortárs zenei koncertek a leglátogatottabbak, de azért Európában van már nagyon sok koncertterem, ahol a közönség elkötelezettsége és érdeklődése egybevág azzal, amit a zeneszerzők nyújtanak. A harmadik verseny döntőjére már nálunk is nagyon szép közönség jött össze.
hirdetés

A BMC számára is érdekes kérdés ez, hiszen a jazzkoncertek már tömött házakkal mennek, de tavaly ilyenkor még arról beszélt, hogy a kortárszenei koncertek még bejáratásra várnak.
G. L.: Kezdjük megtalálni egymást a közönséggel, ami nemcsak a hely szellemének, kialakításának és hangulatának köszönhető, hanem annak is, hogy igyekszünk figyelni a programok összeállításánál az estek megfelelő hosszára és tematikájára. Ha például megnézünk egy vígjátékot vagy egy komoly művészfilmet, még ha mindkettő hatással van is ránk, az utóbbi teljesen leamortizálja a gondolkodást, ha végig ott vagyunk és figyelünk. A kortárs koncerteken is így van ez, de szerencsére jóval nagyobb az érdeklődés már, mint az elején, miközben tudtuk, hogy öt év kell ahhoz, hogy helyére kerüljenek a dolgok. Számomra zenészként az is nagyon fontos, hogy a zenészek is nagyon szeretnek itt lenni, mert nagyon jól szól a terem, és a könyvtárban tartott, koncertekkel egybekötött zenetörténeti előadásainkra is sokan eljönnek, melyek nagy része kortárs témájú. Vagyis kedvelt hellyé váltunk nemcsak a nézők, de a zenészek számára is. Nem gondoltam volna, hogy ilyen hamar elérjük ezt. Most pedig, hogy már kezdjük belakni a helyünket és ilyen nagy sikerrel működik az UMZF, jövőre a két év közötti szünetben kisebb formációkra írt darabokra is szeretnénk kiírni egy zeneszerzőversenyt, amelyre jóval nagyobb lehet az igény, hiszen egy szimfonikus zenekari mű írásához azon túl, hogy rendkívüli szakmai tudás kell, akár hosszú hónapokra is szükség van.

A mostani versenynek is lesz központi alakja?
G. L.: Az első évben a reneszánsz, a másodikban Liszt, tavalyelőtt Ligeti, most pedig Bartók lesz a fő inspiráció. Halálának 70. évfordulóján tisztelgünk előtte, és a jogok is lejárnak nemsokára, hiszen ez az utolsó év, amikor az örökösöknek még joguk van bármilyen produkció engedélyezésébe beleszólni. A felhívásba – erre reflektálva – idézetek kerülnek majd be egyfajta „népszerűsítésként” olyan más műfajban alkotó művészektől, mint Chick Corea vagy Pat Metheny, akik mind Bartók-rajongók. És talán egy picit hazabeszélés, de a magyar Bartók-előadások tekintetében a külföldön dolgozó nagy magyar karmestereknek és előadóművészeknek köszönhetően etalonnak számítunk, hiszen az a gondolkodásmód, ami a zenéiben megtalálható, nálunk már a Konzervatóriumban és a Zeneakadémián mindennapos tétel volt, ami az óriási népdalkincsre is vonatkozik Bartók gyűjtésében. Ezért is fordul gyakran elő, ha magyar karmestert vagy zenészt hívnak külföldre, Bartókot kérnek tőle. Azzal pedig, hogy meghatározzuk, hogy ezúttal az ő szellemiségét hordozza majd magában a pályamű, fogódzót adunk a szerzőknek, így nem a semmiből kell építkezniük. A Bartók után alkotó zeneszerzők is rendkívül erőteljesen vonzódtak az életművéhez, hiszen ő egy nagyon egyenes, tiszta utat határozott meg. Aztán persze az idők során ez lassan kivonult a köztudatból, mi pedig most visszahozzuk.


vissza
vissza a lap tetejére | nyomtatható változat



 
 
Színház | Mozi | Zene | Art | Családi | Könyv | Gasztro
Kapcsolat | Impresszum | Előfizetés | Médiaajánlat
2009-2023 Copyright © Pesti Műsor