Impresszum | Előfizetés  
  2024. április 24., szerda
György

 
 
Nyomtatható változat
Interjú
Több mint 100 pajta kerül hálózatba egymással
2022-12. szám

Több mint egy éve indult el egy kezdeményezés Horváth László, a Fonó igazgatójának ötlete alapján, hogy összehangolják azokat a kulturális törekvéseket, amelyek a Kárpát-medencében fellelhető pajtákban, csűrökben zajlanak. Az ügy mellé állt számos művész és pajtatulajdonos és
nem utolsósorban a Petőfi Kulturális Ügynökség és az NKA, amelyek forrást biztosítottak a gyűj­tő­mun­kához, amelynek során a Pajtakult csapata mintegy 100 pajtát járt végig és térképezett fel. Egy év eltel­tével már a Kárpát-medencei Pajták és Tündérkertek hálózatában gondolkodnak együtt a Hagyományok Házával és annak erdélyi egységével. A komplex értékmegőrző és értékteremtő projektről a Pajtakult kul­turális igazgatóját, Horváth Lászlót kérdeztük.

Miért pont pajta?
H. L.: Nagyon markáns építészeti jelenség a pajta, ezt jártuk körbe építészekkel, művészekkel az elmúlt évben. Velük együtt keressük azokat a leágazásokat, amik megmutatják, hogy a régi, műemlék paj­ták­kal mit lehet kezdeni, hogyan tudja szolgálni a pajta a közösséget, netán felváltani a falusi kocsmát, vagy kiváltani a művházakat. Az is felmerül, hogy hogyan lesz ebből új építészeti irány magyar stílus­jegyekkel. A pajtáknak a szabad, felesleges tere milyen közösségi megmozdulásoknak adhat teret a lakodalomtól a két fős sakkpartiig, de nem mellékesen nagyon jó koncerthelyszín is a pajta! Összes­ségében Szarvas József Kossuth-díjas színművész – a viszáki kultúrpajta és tündérkert tulajdonosa – által megfogalmazott gondolat az irányadó számunkra, hogy A régi az új! – van, amit nem kell újra kitalálni...

Milyen munkát végzett a Pajtakult az elmúlt évben?
H. L.: Sokezer kilométer van mögöttünk, megismertünk rengeteg olyan pajtatulajdonost, akik katalizátorai a helyi közösségnek. Sokan közülük kulturális térként működtetik a pajtát, koncerteket rendezve, vagy például mesefesztivált, de van, aki étteremként, rendezvénytérként hasznosítja, és van, aki eddig még nem tudta használatba venni ezeket a tereket. Számos helyszínre vittünk koncerteket, eseményeket, illetve forgattunk televíziós műsort és videós tartalmakat. A pajtatulajdonosok egymásban is társra találnak, hiszen sokszor hasonló problémával küzdenek, így adja magát a hálózatban gondolkodás.

Hogyan kapcsolódik ehhez a tündérkert?
H. L.: A tündérkertek ugyanazt a gondolatiságot követik a természeti, mint a pajták az épített örökség terén. Egykor ezek a parasztember életében szerves egységben léteztek. Ma sem mindegy, hogy egy pajtát tuják vesznek körül, vagy őshonos gyümölcsfák, hogy mennyire tud organikusan együtt lélegezni épület és természet. A pajtamozgalomban pont ez a szép, hogy – szemben az egykori művelődési házak betonépületeivel – ezek a terek szervesen kapcsolódnak a környezetükhöz.
hirdetés

Kulturális finomhangolásról beszélnek, ez mit takar pontosan?
H. L.: A mi feladatunk az, hogy ha erre igény van, akkor segítsünk minőségi tartalmakat vinni ezekbe a terekbe, legyen az igényes jazzmuzsika vagy közösségépítő és -erősítő táncházak. Hogy világklasszisok elférnek-e az ilyen terekben, arra is a válaszunk határozott igen! – így jutott el Boban Markovic az üllési pusztaszínházba, vagy Ferenczi Györgyék az Őrség pajtáiba. Fontos, hogy a gasztronómia is szerves része a Pajtakultnak, és ezen a téren is hasonló szemléletet igyekszünk megmutatni, illetve szemléletet formálni. A Hír TV vagy az Index felültén, a YouTube-on, a közösségi médiában pedig sokan bekap­cso­lódhatnak ezekbe az élményekbe az általunk készített műsorokkal.

Határon innen és túl, Kárpát-medencében gondolkodnak, mik a tapasztalatok?
H. L.: Sokszínű a mozgalom, Erdély, Gyimes tele van szebbnél szebb csűrökkel, sokuk meg is vehető, elhozható, telepíthető más közegben... ez is dilemma, mennyire szabad ezt a folyamatot befolyásolni, irányítani. Vannak kiemelt régiók, Baranya, az Őrség, ahol az építészeti örökség az új funkciókkal nagyon szép új irányokat vázolt fel, amiknek nyomán falvak, régiók gondolkodása formálódik. Egyik ilyen jó példa a hosszúhetényi Almalomb vagy az Orfűi Malom és pajtapékség. Elképesztő élmény, elképesztő új irány van bennük! Ha kitartóak leszünk, alapjaiban tudjuk majd a vidék arculatát befolyásolni – a pajtáknak köszön­hetően. Ez így igazi kihívás és feladat, melyet most nagy élvezettel végzünk, a visszajelzések szerint több ezer ember örömére!

https://pajtakult.hu/




vissza
vissza a lap tetejére | nyomtatható változat



 
 
Színház | Mozi | Zene | Art | Családi | Könyv | Gasztro
Kapcsolat | Impresszum | Előfizetés | Médiaajánlat
2009-2023 Copyright © Pesti Műsor