Ajánló
Beethovennel a szabadban
2023-06. szám
A Nemzeti Filharmonikusok Beethovennel a szabadban című koncertsorozata immáron 65 éve a nyári időszak páratlan klasszikus zenei élményét nyújtja Martonvásár szívében. A színvonalas és változatos koncertsorozat jól illik a neogótikus kastély hosszú, keskeny tornyaihoz, csúcsíves ab-
lakaihoz és hatalmas mesebeli angolkertjéhez. Nem csoda, hogy Beethovent is magával ragadta a hely szépsége, és ha lehet hinni a szóbeszédnek, akkor nemcsak a természet bujasága, hanem a Brunszvik nővérek bája is vonzotta a mestert, így kedvenc tartózkodási helye lett.
A kastély parkjában álló színpadot 2023. július 1-jén, 8-án és 15-én ismét elfoglalják a Nemzeti Filharmonikusok művészei, hogy a nagymester emlékének adózzanak.
Az első hangversenyen a ritkábban hallható II. Leonóra-nyitány szólal meg, melynek különlegessége, hogy ez vezette be a Fidelio megszólalását az 1805. november 20-án lezajlott ősbemutatón. A nyitótételében az akkortájt különösen kedvelt „katonás” hangot megütő III. (c-moll) zongoraverseny (1804) komolyságával, moll hangnemével fordulat Beethoven versenyműveiben – formátuma, léptéke, ereje előre mutat. A művet Berecz Mihály, a fiatal magyar zongoristanemzedék egyik legtehetségesebb tagja tolmácsolja. Jól illik a versenymű militáris modorához a két évvel későbbi III. (Esz-dúr, „Eroica”) szimfónia heroikus hangvétele. Mint köztudott, ezt a művét Beethoven Napóleonnak kívánta ajánlani, ám amikor megtudta, hogy az első konzul császárrá koronázta magát, dühösen széttépte a kézirat első lapját a Bonaparte felirattal, és a Sinfonia eroica – Hősi szimfónia – címet adta a műnek. Az est karmestere a Nemzeti Filharmonikusok új főzeneigazgatója, a barokk mellett a bécsi klasszikus repertoárnak is az egyik legjelentősebb hazai interpretátora, Vashegyi György.
| hirdetés
 |
|
Július 8-án Beethoven I. (D-dúr) szimfóniája (1801/1802) nyitja az estét, melyet a szerző életének abban a szakaszában írt, amelyet a Heiligenstadti végrendelet néven ismert, mélyen személyes vallomás fémjelez. Egy évtizeddel később keletkezett a VII. (A-dúr) szimfónia (1811-1813), amely már a zeneszerző pályájának egy másik szakaszát reprezentálja. A két igen élénk karakterű szimfónia között a béke szigetét jeleníti meg a két hegedűrománc (F-dúr: 1798, G-dúr: 1801/1802), amely különleges helyet foglal el a zeneszerző életművében: míg Beethoven alkotásainak többsége küzdelmes, konfliktusgazdag, indulatos zene, ez a két szelíd opus maga a nyugalom és kiegyensúlyozottság – olyanok, mint két átszellemült imádság. Ezen a koncerten közreműködik Pusker Júlia, az egyik legkiválóbb fiatal magyar hegedűs, a dirigens Héja Domonkos, aki tizenkilenc évesen létrehozta, majd évtizedeken át vezette a Danubia Zenekart, ezt követően külföldi vendégszereplések mellett a Magyar Állami Operaház volt működésének egyik legfontosabb színtere.
A sorozat utolsó hangversenyére július 15-én kerül sor. Az Egmont-kísérőzenét (1809/1810) Beethoven Goethe művéhez írta: a dráma a 16. századi németalföldi szabadságharcból meríti heroikus témáját. A dicsőséges pillanat című, ritkán hallható alkalmi kantátát Beethoven a napóleoni háborúk befejezését követő Bécsi Kongresszus megnyitójára (1814) komponálta – a darab Európa győzelmét ünnepli a hódító hadvezér csapatai felett. A zenetörténet egyik leghíresebb darabja, az V. (c-moll, „Sors”) szimfónia ismét a küzdést jeleníti meg, ám immár nem történelmi léptékben, hanem az egyén életében. A kantáta vokális szólistái, Szemere Zita, Szalai Ágnes, Horváth István és Cser Krisztián a hazai énekestársadalom sokféle stílusban és műfajban járatos, kiváló képviselői, a Nemzeti Énekkart és a Nemzeti Filharmonikus Zenekart vezénylő Cser Ádám számos hazai zenekar vendégeként aratott sikereket az utóbbi években.
|
 vissza |
|
|
| |
vissza a lap tetejére
