Impresszum | Előfizetés  
  2024. március 28., csütörtök
Gedeon, Johanna

 
 
Nyomtatható változat
Interjú
„Nem keverék, hanem vegyület létrehozására törekszünk”
2016-10. szám / Jónás Ágnes

A Buda Folk Band tagjai nem kottából és felvételről ismerték meg a népzenét, a stílust nem tánc­há­zak­ban lesték el, hanem beletették a maguk sok ezer kilométerét, és élőben, a nagy ha­gyo­mányőr­ző mesterektől tanultak. Fontosnak tartják, hogy úgy szólaltassák meg az egyes zenéket,
hogy azok egyszerre őrizzék régiességüket, és legyenek a mához méltóak. A jövőre tízéves zenekar vezetőjével, ifj. Csoóri Sándorral többek közt a népzenét érő hatásokról, a generációs különbségekről és hasonlóságokról beszélgettünk.
A CAFe Budapest és a Hangvető szervezésében valósult meg idén október 13-án a Budapest Ritmo világzenei fesztivál, melyet Bognár Szilvia, Zalai Antal, Balog József, a Vujicsics Együttes, a Söndörgő és az Ifjú Szívek Táncszínház mellett a Buda Folk Band nyitott meg. Milyen dalok csendültek fel a zenekarotok előadásában?
Ifj. Cs. S.: A Bartók-források elnevezésű gálakoncert utazásra, Bartók Béla gyűjtéseinek eredeti helyszíneire és korába in­vi­tál­ta a kö­zön­sé­get, a népzenegyűjtő, népzenetudós magyar, román, szerb és szlovák népdalgyűjtéseinek utóéletét öleltük fel. Az énekes dallamokat át­hang­sze­rel­tük, a stílushoz mérten harmóniákat illesztettünk az egyes kom­po­zí­ciók­hoz. Pakular című kompozíciónk a bartóki gyors-lassú-gyors felépítést követte, a Bartók által 1907-ben írt Három csíkmegyei népdal című ciklus eredeti hangzóanyagát furulyásunk, Salamon Soma hiteles formájában játszotta el, Százéves címmel pedig Bartók egyik 1914-es csíkmegyei gyűjtését adtuk elő vonószenekari kísérettel.

Tavaly Budapesten rendezték meg a népzenei és világzenei terület első számú reprezentatív nemzetközi eseményét, a Womexet. Mit tudtatok profitálni az itt kialakított kapcsolatokból?
Ifj. Cs. S.: Spanyolországból, Lengyelországból, Csehországból és a tengerentúlról is kaptunk meg­ke­re­sé­se­ket, sok jó kapcsolatot tudtunk kiépíteni, de az ilyesmi hosszú távon térül meg.

Mennyiben különbözik a ti utatok ahhoz képest, amit szüleitek a nagy táncházas korszakban bejártak?
Ifj. Cs. S.: A gondolatiságunk nem különbözik, csak más időket élünk, mások a lehetőségek, más a tech­ni­ka, mint szüleink idejében. Szüleink elsőként tudtak hozzányúlni a szűz népzenéhez, de közös bennünk, hogy nem keverék, hanem vegyület létrehozására törekszünk.
Mindkét generáció számára fontos a közösségi érdekek előtérbe helyezése, a népzene interpretálása és feldolgozása. Édesapáink és mi is szerencsések vagyunk, hogy találkozhattunk még idős ha­gyo­mányőr­zők­kel. Mi is fontosnak tartjuk, hogy úgy szólaltassuk meg az egyes zenéket, hogy azok egyszerre őrizzék régiességüket, és legyenek a mához méltóak. Édesapám mindig igyekezett úgy nyúlni a magyar zenéhez, mint nagyapám a népköltészethez – a múltat tisztelte a jövő érdekében.
hirdetés


Meg lehet óvni a népzenét a kívülről érkező zenei hatásoktól?
Ifj. Cs. S.: Nem lehet megóvni, de szerintem nem is kell. A népzene mindig érzékeny volt az új hatásokra, természete magában hordozza az állandó változást és az egyéni önkifejezést. Amikor az eredeti, falun játszott népzene hangfelvételek, gyűjtések formájában városi környezetbe kerül, megteremti a saját maga fennmaradását, és új zenei gondolatokat ébreszt.

Nem először dolgoztok együtt színházi társulattal. Bizonyára jó alkalom ez arra, hogy a magyar világi népzenét ne csak lemezeken, koncerteken, hanem más regisztereken is terjesszétek.
Ifj. Cs. S.: A Fitos Dezső Társulattal egy éve A láda titka és a Víz, víz, tiszta víz című produkciókban dolgoztunk együtt a győri Vaskakas Bábszínházban, ez év decemberében is lesz néhány közös munkánk, de volt már szerencsém zenét írni ifjabb Zsuráfszky Zoltán darabjaihoz is. Noha népzenészek vagyunk, más művészeti ágakba is szeretnénk mély tartalmat önteni.

Szerinted mitől unikum a Buda Folk Band?
Ifj. Cs. S.: Tiszta szívből, autentikusan játszunk, de nem vonjuk ki magunkat más zenei műfajok hatása alól, nem tagadjuk meg azt a kort és városi kultúrát, amelyben élünk, így az egyéb helyekről jövő zenei hatások alanyi jogon érvényesülnek a játékunkban. A ma hatásait áteresztjük azon a muzsikán, amelyet a nagy öregektől tanultunk, s a Kárpát-medencében megtalálható népi hangszerek sajátos hangszerelésével kiegészülve adjuk meg a zenekar egyéni hangját. Célunk, hogy ne csak az alapanyag legyen eredeti, hanem a létrejött zenei matéria is hiteles legyen.


vissza
vissza a lap tetejére | nyomtatható változat



 
 
Színház | Mozi | Zene | Art | Családi | Könyv | Gasztro
Kapcsolat | Impresszum | Előfizetés | Médiaajánlat
2009-2023 Copyright © Pesti Műsor