2026. január 04. /
November 15-én nagy sikerrel mutatta be Zánkán a Fővárosi Nagycirkusz Jókai Mór Melyiket a kilenc közül? című örök érvényű novellája alapján készült karácsonyi műsorát. A Közép-Európa legnagyobb üdülőközpontjában, a Zánkai Erzsébettáborban bemutatott előadást vastapssal jutalmazta a közön-
ség. Az eredeti történetet még univerzálisabbá varázsolták, nemcsak a cirkusz látványos közegébe emelték át, hanem védő angyalokat és áskálódó ördögöket is megidéztek. Mi ér többet: a becsület vagy egy arannyal töltött zsák? A nehéz sorsú tisztesség vagy egy könnyű ajánlatra önmagunk fel- és eladása? A belső értékek vagy a talmi csillogás? A család vagy a karrier? A Fővárosi Nagycirkusz előadásában a nézők ezekre a kérdésekre is választ kaphattak, miközben ráhangolódhattak a legszentebb családi ünnepre és kiszakadhattak a mindennapok rohanásából.
A Fővárosi Nagycirkuszban idén év végéig tekintheti meg a közönség a Holle anyó című előadást, és már javában készülnek a 2026. január 7-12. között megrendezésre kerülő XVI. Budapest Nemzetközi Cirkuszfesztiválra, ahol a világ legjobb artistaművészei mutatják be tudásuk legjavát. Egy hét, amikor Budapest a
cirkuszvilág fővárosává válik! A fesztivál fennállásának 30. évfordulóján 4 kontinens több mint 200 világhírű artistája 5 különböző műsorban kápráztatja majd el a közönséget a Fővárosi Nagycirkuszban. A Budapest Nemzetközi Cirkuszfesztivál Magyarország egyik legkiemelkedőbb, kétévente megrendezésre kerülő kulturális programja. A cirkuszművészeti seregszemlére a világ legelismertebb artistaművészei érkeznek Budapestre, hogy elnyerjék a közönség és a rangos nemzetközi zsűri tetszését. A XVI. Budapest Nemzetközi Cirkuszfesztivál jelképe 2026-ban a lokomotív: „Budapest a világ cirkuszművészetének lokomotívja, amely a társadalom kulturális motorja, az utolsó olyan művészeti ág, amelyet az AI sem tud helyettesíteni”. Európában egyedülálló módon január 7-én egy Hollywoodot idéző show, a Red Carpet kerül megrendezésre a Fővárosi Nagycirkusz előtti téren, ahol ünnepélyes keretek között vonulnak be a XVI. Budapest Nemzetközi Cirkuszfesztivál világhírű artistaművészei. A Budapest Nemzetközi Cirkuszfesztivál egy fantasztikus ünnep, amely felejthetetlen élményekkel várja a cirkusz szerelmeseit!
A Magyar Cirkuszművészeti Múzeum, Könyvtár és Archívum megalakulásának 3. évfordulóját ünnepelte november 10-én. A folyamatosan gyarapodó múzeumi gyűjteményben immár 40 ezer műtárgyat, 4 ezer könyvet, 10 ezer folyóiratot, 250 cirkuszi zenekari kottát, sok száz hazai és nemzetközi cirkuszi műsorfüzetet, artista növendékek vizsgamunkáit és 62 iratfolyóméter intézményi dokumentumot őriznek.
Az ingyenes kutatószolgálaton keresztül ezek a cirkusztörténeti forrásanyagok a nagyközönség számára is elérhetőek, a nemzetközi cirkuszi szakkönyvtár nyilvános, folyamatosan látogatható. A műtárgyraktárat korszerű képtároló rendszerrel fejlesztették tovább az intézmény szakemberei: mindöszsze 10 négyzetméter alapterületen összesen 400 négyzetméter mobil falfelületen helyeznek el szakszerűen és kezelik biztonságosan a műalkotásokat, a közel 1000 darab kortárs és történeti festményt, grafikát, nyomtatványt. A Magyar Cirkuszművészeti Múzeum, Könyvtár és Archívum közgyűjtemény a Nemzeti Cirkuszművészeti Központ Tudományos tára. A rákosligeti kutatóműhelyben muzeológus, könyvtáros, levéltáros és adattáros szakemberek dolgoznak együtt artistaművészekkel és cirkuszi szakemberekkel, közösen gyarapítják a magyar cirkusztörténet gyűjteményeit és tudásbázisát. Az intézmény küldetése az
örökségvédelem, a magyar cirkuszi emlékek szakszerű kutatása, gyűjtése, raktározása, feldolgozása és bemutatása. A közönségnek látványos kiállításokon, tartalmas kiadványokban, oktatási és szabadidős programokon mutatják be a magyar cirkuszművészet értékeit. Az örökségvédelem, valamint a magyar cirkuszi emlékek szakszerű kutatása és gyűjtése is feladata a három éve létrehozott Magyar Cirkuszművészeti Múzeum, Könyvtár és Archívumnak. Az intézmény rendszeresen szervez úgynevezett villámkiállításokat, amelyeken különleges cirkuszi kellékeket is bemutatnak. A Magyar Cirkuszművészeti Múzeum, Könyvtár és Archívum új villámkiállítása, a „Circus Museum Flash N. 005. Evelyn és André – bambusz és légcsavar!” nagy sikerrel mutatkozott be a közönség előtt. Stift Gábor és Zsófia jóvoltából a cirkuszmúzeum gyűjteményébe került Evelyn és André, azaz Takács Endre és Éva légtornász házaspár egyedülálló apparátja, az úgynevezett „bambusz”. A különleges hengeperzsen 1963. május 1-én a Városliget felett helikopteren függve mutatták be számukat, majd páratlan produkciójukkal a világ számos cirkuszában felléptek. A „ReDance Ukraine” táncos mintaprojektet a Magyar Cirkuszművészeti Múzeum, Könyvtár és Archívum valósította meg tizennyolc ukrajnai menekült részvételével. A főszereplő kijevi és harkivi táncosok, artistanövendékek és oktatók a háború kitörése óta a Nemzeti Cirkuszművészeti Központ oltalmában állnak. A megvalósítás során a résztvevők megismerkedtek saját ukrán néptánc hagyományaikkal, szellemi kulturális örökségük nemzeti és interkulturális kapcsolódásaival. Formabontó kortárstánc kísérleteiket és szabad táncnyelvi önkifejezésüket egy ünnepélyes cirkuszi táncest keretében mutatták be. A Fővárosi Nagycirkusz Tematikus ARTista Napot hirdetett magyarországi iskolák számára, amelynek keretében a cirkusz művészei és szakemberei ellátogatnak egy tanítási napra az iskolákba. A CirkuszKommandó elnevezésű színes, rendhagyó és nagyszabású programsorozat célja, hogy egy egész napon keresztül, minél több tanulót bevonva a rendezvénybe, bemutassák a cirkuszművészet varázslatos világát, jelentésrétegeit, társadalmi üzeneteit és érdekességeit. A Fővárosi Nagycirkusz az iskolákban tematikus napokat tart: tánccal-zenével, beavató műsorszámokkal, cirkuszi produkciókkal, bohóctréfával, múzeumpedagógiai, cirkuszi készségfejlesztő és pályaorientációs foglalkozással, eszközbemutatóval, filmesztétikai foglalkozással, improvizációs és csapatépítő játékkal és szakmai kerekasztal-beszélgetéssel készülnek.
A Fővárosi Nagycirkusz 2016 óta rendszeresen szervez audionarrált előadásokat vakok és gyengénlátók számára. Az évek során összegyűlt tapasztalat és tudás rendszerezése és a cirkuszi szakmán belüli bemutatása szerint az itt folyó audionarrációs tevékenység úttörő a világban, egyre többen veszik át a világ számos pontján. Többéves munka volt kialakítani a megfelelő programot, mert a narrálás a verbális művészetek terén megszokott, de a nonverbális területen egyáltalán nem. A megfelelő technikát Fekete Péter, a Fővárosi Nagycirkusz főigazgatója évekkel ezelőtt, több színházi színész és más szakember bevonásával kezdte el kikísérletezni a színházi gyakorlatból kiindulva, de a cirkuszi előadások speciális jellegéhez igazítva. Az előadások alatt mobil audiorendszerrel zajlik a kommunikáció. Ez azt jelenti, hogy az egyik fülön keresztül a narrátor – akár egy sportközvetítésen – percről percre közvetíti az előadás mozzanatait, a szabadon hagyott fül pedig a zenét és a közönség hangulatát juttatja el a vak és látássérült nézőkhöz. A világban, Európában és Magyarországon is már számos művészeti intézményben és művészeti területen vannak erre fontos és működő kezdeményezések, jó gyakorlatok, példaértékű, azaz példaként átvehető és alkalmazható megoldások.
[kep3]
Míg a színházművészet verbális műfaj, a cirkuszban az információk jelentős részét a narráció juttatja el a nézőhöz. Emellett azonban ott van a közönség „zaja”, az atmoszféra, a hang és az előzetes bejárásokon taktilis érzékeléssel megtapasztalt információk, hiszen egy-egy előadás előtt a narrátor vezetésével, valamint a cirkusz munkatársai és a fellépő művészek közreműködésével a nézők bejárják és megismerik a teret, a rekviziteket, a fellépő embereket és állatokat, hogy jobban érezhessék, mi az, amit tapasztalnak majd az előadás során.
A 21. században a cirkusznak már nemcsak a szórakoztatás a szerepe, hanem a társadalmi felelősségvállalás is – legyen szó akár a felelős állattartás megtanításáról, akár az artisták által megjelenített példákról, akár az esélyegyenlőségről és esélyteremtésről. Ebben úttörő szerepet foglal el a Fővárosi Nagycirkusz, Magyarországon és Európában is.
ség. Az eredeti történetet még univerzálisabbá varázsolták, nemcsak a cirkusz látványos közegébe emelték át, hanem védő angyalokat és áskálódó ördögöket is megidéztek. Mi ér többet: a becsület vagy egy arannyal töltött zsák? A nehéz sorsú tisztesség vagy egy könnyű ajánlatra önmagunk fel- és eladása? A belső értékek vagy a talmi csillogás? A család vagy a karrier? A Fővárosi Nagycirkusz előadásában a nézők ezekre a kérdésekre is választ kaphattak, miközben ráhangolódhattak a legszentebb családi ünnepre és kiszakadhattak a mindennapok rohanásából.
A Fővárosi Nagycirkuszban idén év végéig tekintheti meg a közönség a Holle anyó című előadást, és már javában készülnek a 2026. január 7-12. között megrendezésre kerülő XVI. Budapest Nemzetközi Cirkuszfesztiválra, ahol a világ legjobb artistaművészei mutatják be tudásuk legjavát. Egy hét, amikor Budapest a
cirkuszvilág fővárosává válik! A fesztivál fennállásának 30. évfordulóján 4 kontinens több mint 200 világhírű artistája 5 különböző műsorban kápráztatja majd el a közönséget a Fővárosi Nagycirkuszban. A Budapest Nemzetközi Cirkuszfesztivál Magyarország egyik legkiemelkedőbb, kétévente megrendezésre kerülő kulturális programja. A cirkuszművészeti seregszemlére a világ legelismertebb artistaművészei érkeznek Budapestre, hogy elnyerjék a közönség és a rangos nemzetközi zsűri tetszését. A XVI. Budapest Nemzetközi Cirkuszfesztivál jelképe 2026-ban a lokomotív: „Budapest a világ cirkuszművészetének lokomotívja, amely a társadalom kulturális motorja, az utolsó olyan művészeti ág, amelyet az AI sem tud helyettesíteni”. Európában egyedülálló módon január 7-én egy Hollywoodot idéző show, a Red Carpet kerül megrendezésre a Fővárosi Nagycirkusz előtti téren, ahol ünnepélyes keretek között vonulnak be a XVI. Budapest Nemzetközi Cirkuszfesztivál világhírű artistaművészei. A Budapest Nemzetközi Cirkuszfesztivál egy fantasztikus ünnep, amely felejthetetlen élményekkel várja a cirkusz szerelmeseit! A Magyar Cirkuszművészeti Múzeum, Könyvtár és Archívum megalakulásának 3. évfordulóját ünnepelte november 10-én. A folyamatosan gyarapodó múzeumi gyűjteményben immár 40 ezer műtárgyat, 4 ezer könyvet, 10 ezer folyóiratot, 250 cirkuszi zenekari kottát, sok száz hazai és nemzetközi cirkuszi műsorfüzetet, artista növendékek vizsgamunkáit és 62 iratfolyóméter intézményi dokumentumot őriznek.
Az ingyenes kutatószolgálaton keresztül ezek a cirkusztörténeti forrásanyagok a nagyközönség számára is elérhetőek, a nemzetközi cirkuszi szakkönyvtár nyilvános, folyamatosan látogatható. A műtárgyraktárat korszerű képtároló rendszerrel fejlesztették tovább az intézmény szakemberei: mindöszsze 10 négyzetméter alapterületen összesen 400 négyzetméter mobil falfelületen helyeznek el szakszerűen és kezelik biztonságosan a műalkotásokat, a közel 1000 darab kortárs és történeti festményt, grafikát, nyomtatványt. A Magyar Cirkuszművészeti Múzeum, Könyvtár és Archívum közgyűjtemény a Nemzeti Cirkuszművészeti Központ Tudományos tára. A rákosligeti kutatóműhelyben muzeológus, könyvtáros, levéltáros és adattáros szakemberek dolgoznak együtt artistaművészekkel és cirkuszi szakemberekkel, közösen gyarapítják a magyar cirkusztörténet gyűjteményeit és tudásbázisát. Az intézmény küldetése az
örökségvédelem, a magyar cirkuszi emlékek szakszerű kutatása, gyűjtése, raktározása, feldolgozása és bemutatása. A közönségnek látványos kiállításokon, tartalmas kiadványokban, oktatási és szabadidős programokon mutatják be a magyar cirkuszművészet értékeit. Az örökségvédelem, valamint a magyar cirkuszi emlékek szakszerű kutatása és gyűjtése is feladata a három éve létrehozott Magyar Cirkuszművészeti Múzeum, Könyvtár és Archívumnak. Az intézmény rendszeresen szervez úgynevezett villámkiállításokat, amelyeken különleges cirkuszi kellékeket is bemutatnak. A Magyar Cirkuszművészeti Múzeum, Könyvtár és Archívum új villámkiállítása, a „Circus Museum Flash N. 005. Evelyn és André – bambusz és légcsavar!” nagy sikerrel mutatkozott be a közönség előtt. Stift Gábor és Zsófia jóvoltából a cirkuszmúzeum gyűjteményébe került Evelyn és André, azaz Takács Endre és Éva légtornász házaspár egyedülálló apparátja, az úgynevezett „bambusz”. A különleges hengeperzsen 1963. május 1-én a Városliget felett helikopteren függve mutatták be számukat, majd páratlan produkciójukkal a világ számos cirkuszában felléptek. A „ReDance Ukraine” táncos mintaprojektet a Magyar Cirkuszművészeti Múzeum, Könyvtár és Archívum valósította meg tizennyolc ukrajnai menekült részvételével. A főszereplő kijevi és harkivi táncosok, artistanövendékek és oktatók a háború kitörése óta a Nemzeti Cirkuszművészeti Központ oltalmában állnak. A megvalósítás során a résztvevők megismerkedtek saját ukrán néptánc hagyományaikkal, szellemi kulturális örökségük nemzeti és interkulturális kapcsolódásaival. Formabontó kortárstánc kísérleteiket és szabad táncnyelvi önkifejezésüket egy ünnepélyes cirkuszi táncest keretében mutatták be. A Fővárosi Nagycirkusz Tematikus ARTista Napot hirdetett magyarországi iskolák számára, amelynek keretében a cirkusz művészei és szakemberei ellátogatnak egy tanítási napra az iskolákba. A CirkuszKommandó elnevezésű színes, rendhagyó és nagyszabású programsorozat célja, hogy egy egész napon keresztül, minél több tanulót bevonva a rendezvénybe, bemutassák a cirkuszművészet varázslatos világát, jelentésrétegeit, társadalmi üzeneteit és érdekességeit. A Fővárosi Nagycirkusz az iskolákban tematikus napokat tart: tánccal-zenével, beavató műsorszámokkal, cirkuszi produkciókkal, bohóctréfával, múzeumpedagógiai, cirkuszi készségfejlesztő és pályaorientációs foglalkozással, eszközbemutatóval, filmesztétikai foglalkozással, improvizációs és csapatépítő játékkal és szakmai kerekasztal-beszélgetéssel készülnek. A Fővárosi Nagycirkusz 2016 óta rendszeresen szervez audionarrált előadásokat vakok és gyengénlátók számára. Az évek során összegyűlt tapasztalat és tudás rendszerezése és a cirkuszi szakmán belüli bemutatása szerint az itt folyó audionarrációs tevékenység úttörő a világban, egyre többen veszik át a világ számos pontján. Többéves munka volt kialakítani a megfelelő programot, mert a narrálás a verbális művészetek terén megszokott, de a nonverbális területen egyáltalán nem. A megfelelő technikát Fekete Péter, a Fővárosi Nagycirkusz főigazgatója évekkel ezelőtt, több színházi színész és más szakember bevonásával kezdte el kikísérletezni a színházi gyakorlatból kiindulva, de a cirkuszi előadások speciális jellegéhez igazítva. Az előadások alatt mobil audiorendszerrel zajlik a kommunikáció. Ez azt jelenti, hogy az egyik fülön keresztül a narrátor – akár egy sportközvetítésen – percről percre közvetíti az előadás mozzanatait, a szabadon hagyott fül pedig a zenét és a közönség hangulatát juttatja el a vak és látássérült nézőkhöz. A világban, Európában és Magyarországon is már számos művészeti intézményben és művészeti területen vannak erre fontos és működő kezdeményezések, jó gyakorlatok, példaértékű, azaz példaként átvehető és alkalmazható megoldások.
[kep3]
Míg a színházművészet verbális műfaj, a cirkuszban az információk jelentős részét a narráció juttatja el a nézőhöz. Emellett azonban ott van a közönség „zaja”, az atmoszféra, a hang és az előzetes bejárásokon taktilis érzékeléssel megtapasztalt információk, hiszen egy-egy előadás előtt a narrátor vezetésével, valamint a cirkusz munkatársai és a fellépő művészek közreműködésével a nézők bejárják és megismerik a teret, a rekviziteket, a fellépő embereket és állatokat, hogy jobban érezhessék, mi az, amit tapasztalnak majd az előadás során.
A 21. században a cirkusznak már nemcsak a szórakoztatás a szerepe, hanem a társadalmi felelősségvállalás is – legyen szó akár a felelős állattartás megtanításáról, akár az artisták által megjelenített példákról, akár az esélyegyenlőségről és esélyteremtésről. Ebben úttörő szerepet foglal el a Fővárosi Nagycirkusz, Magyarországon és Európában is.