MITEM – 2015. április 14–28. 2016. május 05. / MITEM – II. Madách Nemzetközi Színházi Találkozó a Nemzeti Színház művészeinek ajánlásával Nagy-Kálózy Eszter Sok külföldi rendezővel dolgoztam, számos külföldi fesztiválon jártam már, és mindig az derült ki számomra, hogy a színház közös nyelvünk. Akár németül, oroszul, románul beszélnek is a színészek a színpadon, lényegét, mélyét, vagyis az emberi történeteket tekintve mind ugyanazokból a közös gyökerekből táplálkozunk – értjük egymás „szavát”. Nagyon kíváncsi vagyok a klasszikusok új értelmezésére és az európai színház egyik nagy újítója, Eugenio Barba által rendezett előadásra. Csehov: A sirály (Burgtheater – Bécs, Ausztria; rendezte: Jan Bosse) The Chronic Life (Odin Teatret – Holstebro, Dánia; rendezte: Eugenio Barba) Molière: A fösvény (Sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház – Románia; rendezte: Bocsárdi László) Tompos Kátya Fontosnak tartom, hogy különböző országok színházi kultúrái találkozzanak egymással. Jó érzés szembesülni azzal, hogy bár több ezer kilométerre vagyunk egymástól, és nem biztos, hogy értjük egymás nyelvét, mégis van valami, ami mindannyiunk számára közös: a színház nyelve. Mindig nagy hatással vannak rám más országok tehetséges színészei, rendezői, alkotói. Tanulunk egymástól, töltődünk, energiákat, gondolatokat cserélünk, és a végén rájövünk, mennyire hasonlóan látjuk a világot, az emberi létet… Kíváncsian várom a fesztivált. M. de Cervantes: Entremeses (Komédiák) (Teatro de La Abadía – Madrid, Spanyolország; rendezte: José Luis Gómez) J. Plevnes: Az örök ház (Nemzeti Színház, Szkopje – Macedónia; rendezte: Dejan Projkovski) Csehov: Sirály (Burgtheater – Bécs, Ausztria; rendezte: Jan Bosse) [kep3] Reviczky Gábor Vendégként, külföldön játszani mindig nagy öröm és izgalom. A színész ilyenkor mindig különleges lelkiállapotban játszik, hiszen nem saját közönsége, anyanyelvét beszélő nézők előtt lép fel. Kíváncsi vagyok az ide érkező rangos társulatok esetében is erre az ihlető, teremtő feszültségre. Különlegesen érdekelnek az olyan művek, amelyekben magam is játszottam, mint a Karamazov testvérek, A vihar – szeretném látni, ők hogyan csinálják. És persze kíváncsian várom Toni Servillót, akit filmekből ismerünk, ám most színpadi színészként is láthatunk. E. de Filippo: Belső hangok (Piccolo Teatro di Milano – Olaszország; játssza és rendezte: Toni Servillo) F. M. Dosztojevszkij: Karamazov testvérek (Thalia Theater – Hamburg, Németország; rendezte: Luk Perceval) W. Shakespeare: A vihar (Nemzeti Színház, Bukarest, Románia; rendezte: Alekszandr Morfov) Trill Zsolt Nagyon szeretek külföldi rendezőkkel dolgozni, mert mindig hoznak valami frissességet az emberbe, másfajta gondolkodást mutatnak meg nekünk. Mivel Magyarországon nincs másik ilyen jellegű fesztivál, mint a MITEM, nagyon jó kezdeményezésnek tartom, és komoly megmérettetés ezen részt venni. A tavaly látottakból arra következtetek, hogy idén újra sokszínű lesz ez a két hét. Az, hogy a német színház is bekapcsolódik a fesztiválba, még inkább izgalmassá teszi azt. Nagyon várom Eugenio Barba rendezését, a The Chronic Life-ot, régebben egyszer egy nyílt napon láttam őt, lenyűgözött, és az előadás is nagyon ígéretesnek tűnik. M. de Cervantes: Entremeses (Komédiák) (Teatro de La Abadía – Madrid, Spanyolország; rendezte: José Luis Gómez) J. Plevnes: Az örök ház (Nemzeti Színház, Szkopje – Macedónia; rendezte: Dejan Projkovski) The Chronic Life (Odin Teatret – Holstebro, Dánia; rendezte: Eugenio Barba) www.nemzetiszinhaz.hu/mitem www.mitem.hu |