Legalábbis ezt állítja Frittmann János az Ezerjóról. Az a tapasztalata ugyanis, hogy míg a Chardonnay-ból nem minden évben készíthető kiemelkedő bor, addig az Ezerjó meghálálja a törődést, és kiegyenlített minőségre képes. Ha nem is ugyanolyan, de hasonló karakterű bort ad, mint a nála jóval ismertebb világfajta. Frittmannék egy ideje már el is hagyták választékukból a Chardonnay-t, Ezerjójuk pedig évek óta a legjobb vagy legalábbis a legjobbak egyike a piacon. A 2007-es változat világos szalmasárga színű, illatában mazsolás, fűszeres jegyek, illetve cseppnyi élesztősség fedezhető fel, mely szellőztetéssel tovább finomodik. Közepes testű, jó ivású, kerek bor, szép savakkal, zamattartalommal, utóízben kellemes fanyarsággal. Lassan érdemes ezt a régi magyar fajtát újra felfedezni, hiszen egyre több szép tétel kerül a piacra. Ha valahol felfedezik a polcokon, ne hagyják ki Font Sándorék 2006-os válogatását, bár 2007-es sima Ezerjójuk is nagyszerű, illetve az István Borház 2007-ét. Előbbiek mindannyian az Alföldről, főleg Soltvadkert környékéről származnak, de ne feledkezzünk meg a fajta másik nagy hazájáról, Mórról sem, ahonnan a Maurus Pince újfás borát érdemes megkóstolni. A Frittmann Kunsági Ezerjó 2007 ára 900 forint körül alakul palackonként, beszerezhető a Raikernél és számos borszaküzletben.
|
vissza
vissza a lap tetejére
