Hangverseny
Donizetti: Lammermoori Lucia
2009-04. szám / Fáy Miklós
Élő közvetítés a Metropolitan Operából
Ott lenni, ahol az igazán fontos operai események történnek. Ez egyelőre sajnos önerőből még nem megy, lehet, hogy egyszer még Budapest lesz az operavilág közepe, de hogy nem ebben az évadban, az biztos. És mégis láthatjuk, ha nem is a nagy bemutatókat, de a szombat délutáni előadásokat New Yorkból.
 Nem csak nekünk fontosak ezek, legutóbb Angela Gheorghiu Roberto Alagna oldalán félig betegen is vállalta az előadást, csak hogy ott legyen, láthassa a világ, és üzenhessen haza románul. Most egy másik operai álompár énekel a Metben, Anna Netrebko és Rolando Villazon. És őket tényleg látni kell, mert Netrebko a látvány, a szépsége és a színpadi tehetsége nélkül felét sem éri, és az őrülési jelenet nagyon hosszú tud lenni, ha az ember az ötödik perc táján netán elkezdi unni.
Nem mintha az opera maga egyszereplős vagy egyáriás volna, Lucia mindjárt a darab elején énekel egy különös, hárfaszólós áriát, a tenor a darab végén nagyon slágerszerűen indul a halálba, és a bariton is úgy akadályozza meg a szerelmesek boldogságát, hogy az embernek kedve támad gonosszá válni. A kórus meg, jóllehet igazán szörnyűséges eseményekről számol be, olyan édesdeden dalol, hogy hiába játszódik hivatalosan Skóciában a cselekmény, tudjuk, hogy Itáliában vagyunk, ahol nemcsak az élet szép, de a halál is. Ahol nemcsak a halál komolytalan, de az élet is.
| hirdetés
 |
|
Művészetek Palotája
7., szombat. 19.00
|
 vissza |
|
|
| |
vissza a lap tetejére
