Joshua Bell és a Camerata Salzburg
Máris dübörög a Tavaszi Fesztivál, és régi ismerőssel dübörög, Joshua Bell játssza a Csajkovszkij-koncertet. Hogy el tudja játszani, az nem kérdés. Ahogy az sem, hogy el fogja játszani. De hogyan?
 Joshua Bell ugyan régi ismerős, de éppen ez a baj vele, hogy tudjuk már, milyen. Mindig nagyon takarosan hegedült, mindig nagyon rokonszenves és jóképű volt, de eddigi fellépésein nagyon érdektelen muzsikusnak látszott. Az ember nem is értette, hogy miért akkora sztár ez a fiú. Vagy csak az élet egy elkényeztetettje, akinek minden sikerül, és ezért nem találja meg a hangot azokkal, akiknek nem ennyire zavartalan az életmenete? Bellből mindenesetre valami hiányzik, valami feszültség, ami jelezné, hogy a szépségét harcolni kell, vagy harcolni érdemes, vagy hogy valamit meg kell teremteni, egy koncerten, mondjuk így: egy alternatív világot. A minden világok legjobbikát. De csodák is történhetnek, Joshua Bellnek is lehetett eddig mindig rossz napja, most meg jöhet egy jó. És ha nem jön, akkor még mindig szépen fog hegedülni.
Művészetek Palotája
20, péntek, 19.30
|
vissza
vissza a lap tetejére
