Kritika (5)
Borat menni valóság – Helmut Kandl és Johanna Kandl kiállítása
2009-07. szám / Fuchs Péter
Néha ismerőseink felteszik a kellemetlen kérdést: – Na, mit láttál a kiállításon?, amelyre a legtöbb esetben nem nagyon tudunk válaszolni: – Hát, ilyen kortárs művészeti izé volt, szoktunk védekezni. Ritka ugyanis az olyan kiállítás, melynek lényegét egy-két, frappáns és figyelemfelkeltő mondattal össze lehet foglalni.
 Szerencsére a Kálvin térnél található Kisterem Galéria legfrissebb kiállítása ezek közé tartozik.
Milyenek lehetünk mások szemében? Milyen csodabogár láthat bennünket, kelet-európaiakat csodálatosan szépnek? – teszi fel a kérdést a látogató, amikor a két művész munkáit szemléli. A képek tanúsága szerint a nyugati szemek számára csodálatos, szinte termékeny az a káosz, amelyben élünk – például a zajos, szinte átláthatatlan, egyedi szabályokkal működő termelői, mdf, kínai és lengyel piacaink, amelyek csak itt és csak így léteznek. A kiállítás egyfelől a művészpár benyomásait foglalja össze az imént említett kereskedelmi egységekről, azaz a piacokról, amelyeket évtizedek óta kutatnak a régióban, másfelől lehetőséget nyújt egy kis önképzésre, már amennyiben van fél óránk végiglapozni a katalógusaikat. Egyébként érdemes hozzászámítani a kiállításoz ezt a feladatot is, hiszen rengeteg olyan izgalmas művet tárnak fel a lapok, melyek a hely hiánya miatt kívül rekedtek a galéria piciny falain.
Ez a kiállítás nem közgazdasági beszámoló, inkább a kelet-európai, oroszországi emberek életének egy érdekes és értelmes bemutatója, amolyan fordított orientalizmus, amely nem a furcsaságokat, hanem az erényeket keresi a szegénységben, szükségben, gazdasági kilátástalanságban. Pár éve tűnt fel a nyugati médiában Borat, az álkazah riporter, amúgy angol humorista, aki a kulturális különbségekre játszva csinált bolondot a tudatlan amerikai és angol szerencsétlenekből, akik elhitték, középkori állapotokból érkezik az angolt csak törve beszélő, öntörvényű riporter. Borat, az amúgy iráni származású Sacha Baron Cohen „perzsa leveleinek” pontosan az ellentéte ez a kiállítás, valamennyire mégis kiegészítője, mert amíg a televíziós komikus görbe tükröt, addig a Kisterem kiállító művészei nagyítót tartanak a nyugati, illetve kelet-közép-európai társadalom elé, amelyen keresztül azt szemlélhetjük, mi magunk miért is vagyunk olyan különlegesek. Olyasmi érzés ez, mint magyarországi helyszíneket felfedezni a nagy hollywoodi filmekben… | hirdetés
 |
|
Kisterem (V., Képíró utca 5.)
Ingyenes
|
 vissza |
|
|
| |
vissza a lap tetejére
