PM Online | Korábbi cikkeink

Íme az évad, amelyben – úgy az etap közepe táján – William L. Petersen, vagyis Gil Grissom, a Las Vegas-i helyszínelők akadémikus modorú főnöke végképp hátat fordít a furmányos bűnügyeknek és átadja nyomrögzítő ecsetjét lelkes utódjának.

Az új főszereplő pedig nem más, mint a szebb napokat is látott Laurence Fishburne, alias Dr. Raymond Langston, aki szerepe szerint egyenesen a katedráról ugrik fejest a nyomozati valóság kellős közepébe. A sorozat alkotói tisztában voltak vele, hogy nagyon sok (konkrétan a nézettség szinten tartása) múlik az új karakter kidolgozottságán, ezért A helyszínelők márkától szokatlan dramaturgiai alapossággal készítették elő a terepet az új seprűnek. Grissom nem is akármilyen fináléja gondoskodik róla, hogy a sorozat emblematikus figurája szépen el tudjon búcsúzni hűséges nézőitől, valamint, és ez a legfontosabb, Langston belépője is igen érdekfeszítően lett megkomponálva. A hatásos tisztújítás titka alighanem roppant egyszerű. Bár mostanában nem igazán tudta bizonyítani tehetségét, ám kár is lenne tagadni: Fishburne igazi nagyvad. Ha formában van, bármelyik tévés kollégát képes egy pillanat alatt leradírozni a képernyőről. Neki sem írnak jó dumákat, ez a sorozat soha nem a szellemes párbeszédeiről volt híres – Fisburne egyszerűen csak nagyon érzi, hogy ebben a szerepben nincs megformálni való: ezt a „helyszínelősdit” viselni kell. Mint egy jól szabott göncöt egy divatosan megvilágított klipben. És ebben nagyon jó Fishburne, majdhogynem zseniális.