Hangverseny
Brahms: d-moll zongoraverseny
2009-13. szám / Fáy Miklós
Jandó Jenő és a MÁV Szimfonikusok játszik, vezényel Lukács Ervin
A koncertnek alcíme is van: Búcsúzzunk együtt a Zeneakadémiától. Nem annyira komor az üzenet, mint ahogy hangzik, a Zeneakadémiát csak felújítják, nem veszítjük el.
 A munkát tovább már nehezen lehetett volna halasztani, májustól a hőmérséklet már gőzfürdői, és ez nem épp tökéletes körülmény nehéz zeneművek befogadásához, a faborítás már repedezett, az orgona elöl látható sípjai közül jó, ha minden második működik (remélhetőleg azokat is felújítják), mégis tudni kell: az lehetetlen, hogy ugyanazt az épületet kapjuk vissza. A hangulat megváltozik majd, remélhetőleg azért nem lesz annyira fegyelmezett, mint a Müpa, a csodálatos, sok mindent megszépítő, a közönséget és a művészt egymáshoz közel hozó akusztika sem maradhat ugyanaz, véget ér egy korszak. De ennél sokkal fontosabb, hogy egy új elkezdődik.
Korszakvégnek mindenestre nagyon szép választás Brahms első zongoraversenye, ami csak hellyel-közzel zongoraverseny, inkább szimfónia. Annak is készült, csak Brahms megijedt, hogy Beethovennel kell így megküzdenie (nem mintha Beethoven nem írt volna zongoraversenyeket is), így aztán átalakította a darabot. Az átalakítás nem sikerült tökéletesen, a zongoraszólam néha meglepően kevéssé zongoraszerű, a mű egésze mindösszesen mégis inkább szimfónia maradt – de éppen ez a legszebb benne. Szorongásból még soha nem írtak ennyire szép darabot. Azóta sem sokat.
| hirdetés
 |
|
Zeneakadémia
12., péntek, 19.30
|
 vissza |
|
|
| |
vissza a lap tetejére
