2006-ban Boratra, vagyis az álkazah álriporter Amerika-sokkoló mozifilmjére 260 millió dollár értékű szavazatot adtak le a mozipénztáraknál. Az álinterjúzás műfaját szinte percek alatt kisajátító és saját (hol elmaradottan bajuszos, hol rapperesen garázda, hol pedig nőiesen jól ápolt)
 képére formáló Sacha Baron Cohen valamennyi teremtménye a tévében kezdte, a Borat – Kazah nép nagy fehér gyermeke menni művelődni Amerika váratlan sikere után azonban nem csoda, hogy a kezdőhármas (Ali G, Borat, Brüno) utolsó tagjának, azaz Brünónak, a hangsúlyozottan meleg, osztrák divatriporternek is szűkössé vált a kisképernyő. Meglehet, Cohen túlnyerte magát Borattal; egyszerre mindenki zsenit kiáltott az álszentségre alpári poénokkal lövő, az előítéleteket cselesen előugrasztó brit komikus szkeccs-parádéja láttán, melyről azonban – dacára a Golden Globe-kiosztón aratott győzelemnek – még a legelvetemültebb Borat-rajongók sem sűrűn hangoztatták, hogy bármi keresnivalója lenne az összefüggő mozifilmek táborában. Semmi okunk azt feltételezni, hogy Cohenék valami forradalmian újat találtak volna ki a folytatásra; ezúttal nem a keleti végek karikatúráját eresztik a porcelánboltba, hanem a meleg, osztrák divatriporter közelébe kerülő szerencsétleneken, rosszkor, rossz helyen tartózkodó hírességeken és civileken mérik le, kinek hol az ingerküszöbe. Természetesen már áll is a bál és sűrűsödnek a műbalhék a Brüno közelgő mozipremierje körül: az ön-promócióban verhetetlen Cohen előzetes egyeztetés után látványosan megbotránkoztatta Eminemet az MTV Movie Awardson, illetve szupermodellként pózolt a GQ magazin címlapján. Jót tett a film promóciójának, hogy a vaskalaposságáról híres amerikai korhatárbizottság szemlesütve nézte végig az elé tárt produkciót, melyet első körben természetesen a legdurvább korhatár-besorolással sújtottak.
Brüno
Amerikai, feliratos film
Rendező: Larry Charles |
vissza
vissza a lap tetejére
