És az Oscart nyerte...
2008-09. szám
Az csak természetes, hogy minden tisztességes és még fejlődésben lévő filmrajongó hajnalba nyúlóan követte az eseményeket,
és az is érthető, hogy az idősebb, de a filmvilág irányába még nem teljesen érzéketlen kollégák megelégedtek a reggeli hírolvasással.  Ha hivatali kötelességünknek tettünk eleget, ha nem, ha virrasztásra adtuk a fejünket, vagy ha békésen átaludtuk a műsort, egyvalami így is, úgy is biztos: az átadástól számított egy hétig minden a nyertesekről és a vesztesekről, a ruhakölteményekről és a partnerekről, a rekordokról és a bakikról, a vörös szőnyegen történtekről és a köszönőbeszédekről szól. Ilyenkor lehet csak igazán villogni az Oscar-díj 80 éves történelmének legjeivel – az alábbiakban ehhez szeretnénk segítséget nyújtani.
A legnagyobb nyertesek
11-11 díjjal három film osztozik a legeredményesebb produkció díszhelyén: a Ben Hurnak 1959-ben sikerült aratnia, a Titanicnak 38 évvel később, míg a legfrissebb klubtag A Gyűrűk Ura – A király visszatér, amely 2003-ban söpört végig az Amerikai Filmakadémia termein.
A Grand Slam győztesek
Minden kategóriában szép a győzelem, de a legszebben mégis a legjobb filmnek, rendezőnek, forgatókönyvírónak, színésznek és színésznőnek járó szobrok csillognak. Ez az öt díj az Oscar Grand Slamje, amelyet mindeddig három filmnek (Frank Capra: Ez történt egy éjszaka, Milos Forman: Száll a kakukk fészkére, Jonathan Demme: A bárányok hallgatnak) sikerült teljesítenie.
A legnagyobb vesztesek
Sírni csak a győztesnek lehet – tartja a mondás, de lehet, hogy erről Herbert Ross és Steven Spielberg másként vélekednének, filmjeiket (The Turning Point, Bíborszín) ugyanis 11 kategóriában jelölték, de mind a tizenegyszer mást hirdettek ki győztesként.
A legeredményesebb rendezők
| hirdetés
 |
|
John Ford, Hollywood legkonokabb rendezőzsenije négy rendezői díjával a csoportelső. A besúgó (1935), az Érik a gyümölcs (1940), a Hová lettél, drága völgyünk? (1941) és A nyugodt férfi (1952) alkotja a nyerő négyest, azaz Ford rekordját az elmúlt fél évszázadban senkinek sem sikerült megdöntenie.
A mellőzött direktorok
Hiába szerepelt ötször is Robert Altman, Clarence Brown, Alfred Hitchcock és King Vidor neve a jelöltek között, jóvátehetetlen bűne a díjosztóknak, hogy mind az ötször üres kézzel voltak kénytelenek távozni az ünnepségről.
A legtöbb szoborral büszkélkedő színészek
A férfiak mezőnyében Walter Brennan és Jack Nicholson vezet 3-3 szoborral. Nicholson kétszer (Száll a kakukk fészkére, Lesz ez még így se) a legjobb főszereplő, egyszer pedig a legjobb mellékszereplő (Becéző szavak) kategóriában nyert, míg a hölgyeknél Katherine Hepburn az abszolút rekorder. Hepburn négyszer (Hajnalka, Találd ki, ki jön vacsorára, Az oroszlán télen, Az aranytó) mondhatott köszönetet az akadémiának, őutána pedig Ingrid Bergman következik három „thank you very much”-csal.
A legszerencsétlenebb színész
Szegény Peter O’Toole, legutóbb tavaly, a Vénusz című filmben nyújtott alakításáért jelölték, s mivel ez volt a színész nyolcadik jelölése, biztosra lehetett venni, hogy ennyi mellőzés után végre meg is kapja a díjat. Nem így történt, így a kilencedik jelölésig Peternek be kell érnie 2003-ban kapott életműdíjával.
Köszönik, nem kérik
Olyan előfordul néhanapján, hogy valaki egyéb elfoglaltságai miatt nem jelenik meg a díjkiosztón (Woody Allen például inkább koncertezik), de olyan mindössze kétszer fordult elő, hogy valaki visszautasítsa a díjat. A két renitens: George C. Scott és Marlon Brando. Előbbi A tábornokban, utóbbi A keresztapában nyújtott alakításáért részesült (volna) az elismerésben.
|
 vissza |
|
|
| |
vissza a lap tetejére
