Minden év novemberével kezdetét veszi a világ északi féltekéjén az újborszezon. Szinte minden bortermelő országban palackba kerülnek az első borok, általában nagy-nagy csinnadrattával övezve.
Gondoljunk csak a francia Beaujolais nouveau megérkezésének ünneplésére vagy az olasz Novello-hagyományokra. Amihez persze remek gasztronómia is társul. Nálunk mindez a Szent Márton-napi szokásokban ölt testet, melyek a kilencvenes években születtek újjá, a borászok pedig meg is lovagolták a trendet, akarom mondani, a libát. Az ősz vége a hagyományos népi és polgári étrendben ugyanis a vízi szárnyasoké. Így került a liba az asztalra, mellé pedig az éppen kierjedt újbor. Ami – bár a vörösboros borvidékek borászai természetesen másként látják – nem feltétlenül csak vörösbor lehet. A Font Pincészet 2009-es, soltvadketi Irsai Olivérjét citrusos-grépfrútos aromák, virgonc savak, könnyed-laza test, üde zamatosság, tonikos hatású utóíz jellemzi. Egy illatosan fűszerezett ludaskása, libaaprólék-leves, esetleg zöldséges libavagdalt, vagy ha a válság idején más nem jut, hát egy szelet libazsíros kenyér mellé a tavasz hangulatát is felidézi a szürke őszi estéken.
900 Ft/palack (Vinum Primatis)
Kritika (3.5)
|
vissza
vissza a lap tetejére
