Kritika (4,5)
Földi paradicsom – Modern mesterművek a Kasser-Mochary Gyűjteményből
2010-03. szám
Földi paradicsomról hallván, minden bizonnyal sokunk lelki szemei előtt feldereng az ideális Ádám, az igéző Éva, természetesen a maga naturális szépségében, valamint jó néhány mennyei csemegének is beillő földi szépség és izgalom.
 Határ a fehérre meszelt múzeumi égbolt, no és persze a képzőművészet határtalan fantáziájának anyagba öntött kerete.
A földi paradicsom az emberiség örök víziója és vágyálma a tökéletességről, a természetről, az emberek közötti harmóniáról, arról a soha nem volt aranykorról, ami a művészet számára az egyik legkimeríthetetlenebb téma. A gyűjtemény 53 művésztől válogatott 102 darabja mind ebbe a hatalmas tematikus keretbe ágyazódik. Rodin, Bourdelle, Marino Marini, Giacometti, Henry Moore szobrai, Monet, Degas, Renoir, Chagall festményei, Modigliani, Matisse, Lipchitz grafikái sok más kiváló alkotással együtt, öt nagy tematikus egységben mutatják be a modern művészet mestereinek földi paradicsomot megidéző vízióit.
Az Aranykor, illetve a Természet témakörében többek között Paul Signac, Monet, Renoir, Braque, Edmond-Cross, André Derain, Alekszej Javlenszkij és Alfred Sisley alkotásai vallanak a természet inspiráló erejéről, a Menny és pokol témakörét bemutató egységben pedig az emberi kapcsolatok egyszerre pokoli és mennyei dimenziói öltenek testet: a Pokol kapuja, leszbikus szerelem, kifacsart testek, végtagok és Keresztelő Szent János levágott, térdmagasságig érő, vörös posztamensre helyezett feje. Talán a legkevésbé paradicsomiak a Boldog világ zsánerszerű mesterművei, melyek kötéltáncosban, Út menti kávéházban vagy Behavazott parkban látnak földi paradicsomot. Legigézőbb pedig az ötödik, Ádám és Éva címet viselő egység, mely a férfi és nő kapcsolatában, az örök nő prototípusának változó művészi megfogalmazásaiban testesíti meg a földre vetült menny alapkaraktereit. Cézanne, Renoir, Maillol, Henry Moore, Modigliani, Matisse, Degas művei mellett a terem középpontjában Rodin Az örök bálvány című alkotása áll, ami egyben a Kasser-gyűjtemény egyik kulcsműve is, hiszen 1929-ben ez a szobor ejtette rabul az ifjú Alexander Kassert, s tette a művészet elkötelezett rajongójává. A fiatal magyar diák a párizsi Musée Rodin termeiben nézelődött, s megakadt a szeme Az örök bálvány eredeti gipszmintáján. A szobor egészen elbűvölte. Egy fillér nélkül, mégis eltökélten kopogtatott be az igazgatóhoz, és kijelentette, hogy megvásárolja a szobrot. Kiderült, hogy nem ő állított be elsőként ezzel a szándékkal. Már több múzeum feliratkozott a várólistára, hogy hozzájuthasson a bronzöntvényhez, noha egyelőre még tervbe sem vették, hogy öntvények készüljenek a gipszformáról. A magyar fiatalember felíratta nevét a listára, s amikor tíz évvel később újra ellátogatott a múzeumba, nem kis örömére tudatták vele, hogy Az örök bálványról tizenkét öntvényt készítenek, s azok közül egyet megvásárolhat. Aztán kitört a második világháború, s az időközben megférfiasodott fiatalembernek további negyven évébe került, mire övé lehetett a 8-as számú öntvény… | hirdetés
 |
|
A magyar származású Elizabeth és Alexander Kasser (eredeti nevén Kasza) házaspár, illetve az 1969-ben létrejött Kasser Művészeti Alapítvány modern képzőművészeti gyűjteményét tavaly nyáron Augsburgban ismerte meg az európai közönség, az alapítók szándéka azonban az volt, hogy gyűjteményüket szülőföldjük közönsége is láthassa. A Földi paradicsom című kiállításon olyan alkotásokkal találkozhatunk az impresszionizmustól a klasszikus modernig, melyeket ritkán láthat itthon a magyar publikum.
Magyar Nemzeti Galéria, „A” épület
Május 2-áig
|
 vissza |
|
|
| |
vissza a lap tetejére
