Egy zarándokút dokumentációja
Aki próbálta már valaha a saját útját járni, csak az tudja, milyen tűző napban, a szükségleteinkkel megterhelt háttal, fájó lábbal caplatni a prérin, esőben kaptatni felfelé a dombra, vagy kóbor kutyát szuggerálva
 átadni a kormányt valami nálunk profibb, megkockáztatom, hatalmasabb sofőrnek. László Dániel festőművész 2009 őszén végigjárta Európa leghíresebb keresztény zarándokútját, a spanyolországi Szent Jakab-utat, melyet fotókkal dokumentált. Témaválasztása erősen szimbolikus, hiszen az út – a fizikai teljesítményen túl – egyben a belső, szellemi zarándoklat, az elvágyódás metaforája is. El Camino című, olaj-vászon festményekből álló sorozata alapvetően két nagyobb tematika mentén bontakozik ki: egyfelől a zarándokutat szegélyező katedrálisok misztikus hangulatú enteriőrjei, másfelől pedig a gyalogút és az állandóan változó táj végtelensége az, ami a bakancsos keringőre szólítja fel a kiállítások vándorait. Az állandóságot sugalló statikus templombelsők és a dinamikus „külső” színhelyek, amelyek naplószerűen regisztrálják az időjárás és a napszakok változását, a kint és bent dialógusával teremtik meg László Dániel drámáját.
A fiatal festőművész amúgy 2001-ben végzett a Magyar Képzőművészeti Egyetem festő szakán, s a 2003-ban alakult, fiatal, természetelvű festőket tömörítő SENSARIA csoport egyik alapító tagja. Több díjat és ösztöndíjat tudhat magáénak: egyebek közt a Derkovits Gyula Képzőművészet Ösztöndíjat és a KogArt saját ösztöndíját.
|
vissza
vissza a lap tetejére
