PM Online | Korábbi cikkeink

Felnőtté vált a Kaposvári Nemzetközi Gyermek- és Ifjúsági Színházi Biennálé, amit idén ötödik alkalommal rendeztek meg. Csecsemőknek ugyanúgy voltak előadások, mint nagykamaszoknak. A színvonal is sokkal jobb volt, mint két évvel ezelőtt. Feltehetően a felhozatal is javult, de mindenképpen dicséret illeti Perényi Balázs válogatását.

A nagydíjas produkciót, a Rettentő görög vitézt, a Stúdió K Színház előadásában, nem most, hanem jóval korábban láttam. Fodor Tamás régóta foglalkozik gyerekeknek szóló produkciókkal, de mindig úgy, hogy az a felnőttek számára is élmény legyen, és több rétegű jelentéstartalmat hordozzon. Ehhez olyan bábokat használ, amelyek mögött láthatók a színészek, akik sajátos interakcióba lépnek az általuk mozgatott figurával. Hol azonosulnak vele, hol ellentétbe kerülnek vele, mimikával, gesztusokkal véleményezik a cselekedeteit. Hasonló technikájú bábokkal dolgoznak A kis hableány előadásában, a Csiky Gergely Színház és a Kaposvári Egyetem Színész Tanszakának közös produkciójában a fiatalok. Andersen közismert történetben a tenger alatti világot játsszák bábokkal. Ez a mesebeli, a jó világ, ezt Kelemen József elmélyülten érzékeny rendezése kedves szarkazmussal ábrázolja, míg a szárazföldi, káosszal teli létet, ahová a kis hableány, az éppen felnőtté cseperedő kíváncsi és szerelmes sellő felemelkedik, gunyoros görbe tükörben láthatjuk. Remek összmunkát végeznek az ifjú színészek, miközben többüknek kiragyog az egyénisége a sorból.
Ujvári Jankának és Badacsonyi Angélának már nem kell kiragyognia, a legelismertebb bábművészek közé tartoznak. A Repülési lecke kezdőknek című produkcióval csaknem megríkatnak, miközben jókorákat nevetek. Perlekedő olasz anyaként és lányaként vannak jelen a színpadon, miközben virtuóz módon mozgatnak több bábot is, elmesélve egy olyan történetet, amiben meghal a kis sirály anyja, és furcsa mód egy macska neveli fel. Persze, hogy az identitásról meg a másságról szól ez a történet, szegény csöppséget macskaként tanítják vadászatra, miközben kinézi, kineveti a többi macska, míg csak rájön, hogy neki sirályként kell élnie. Az érzelmességet fanyar humorral ellensúlyozza az előadás, Bartal Kiss Rita remek, groteszk bábuival, Tengely Gábor élettel teli rendezésében.
Tengely két produkcióban színészként is vitézkedik a győri Vaskakas Bábszínház színeiben. Az egyik a Hoppláda, ami lényegében jókora bohóctréfa, egy fiú meg egy lány, Pallai Mara megszemélyesítésében. Egy-egy ládában tanyáznak, ami lényegében az ő házuk, tán igaziból, tán csak játékból. Jó pajtások, de froclizzák a másikat, irigykednek is rá, felül akarnak kerekedni rajta, majd jön egy harmadik valaki, Rab Viki alakítja, aki kitol velük, átveri, sőt, meglopja őket, kijátssza egyiket a másik ellen, alaposan próbára teszi a barátságukat. Veres András rendezése egyesíti a virgonc, vásári humort a töprenkedő líraisággal, és miközben igencsak nevettet, elmélázik azon, hogyan bántja meg egymást két olyan ember, akik szeretik a másikat, hogy lehet úrrá lenni a sértődöttségen, és hogyan lehet megbocsátani.
Pallai és Tengely játszik csecsemőknek szóló produkcióban is. Tíz évvel ezelőtt még őrültségnek tűnt volna, ha valaki azt mondja, hogy cumizó picuroknak tart bemutatót. Ez a nálunk EU-s támogatással a Kolibri Színház által meghonosított előadástípus annyira polgárjogot nyert, hogy a Vaskakas Bábszínházban már a harmadik ilyen típusú produkció a Cinege, cinege, kismadár. Puha-pihe, örökösen csipogó, állandóan röpködő kismadarak tömkelegét mozgatja, miközben mondókákkal, versikékkel rukkol elő a két színész. A műfaj szabályai szerint a rövid előadás után betotyognak, bemásznak a csöppségek a színpadra, és boldogan nevetgélve megtapizhatnak mindent, ami az előadásban szerepelt.
Egészen más korosztálynak szól a Kolibri Színház Kikatt című produkciója, Scherer Péter rendezésében. Ebben két ember, Szanitter Dávid és Pelsőczy Réka megformálásában, totálisan bekattan. Egy érettségi előtt bukásra álló diák és egy tanárnő, aki meggátolhatná, hogy a srác érettségizzen, és van is ilyen szándéka, de már-már szerelmes lesz belé. A két ember teljesen kiszolgáltatott lesz a másiknak. Frusztráció, agresszió, szeretetvágy, megváltásvágy találkozik. Nagy összecsapások lesznek belőle. Drámai csendek. Igazi színház. Amit sajnos aztán egy nyögvenyelős, sok tekintetben didaktikus, kérdés-felelet jellegű drámapedagógiai óra követ. Kár, mert az ilyen típusú produkcióiért a Kolibri teljes joggal érdemelte ki a másik nagydíjat.