Ami a két regényt összeköti – a kiadójukon kívül –, hogy mindkettő Magyarországon játszódik, de nem az általunk ismert körülmények között, hanem egy-egy elképzelt, alternatív Magyarországon.
 Trenka Csaba Gábor regénye először a rendszerváltás idején jelent meg, 1991-ben, és a vízió egy olyan világban játszódik, amelyikben Magyarország győztesként jött ki a második világháborúból, és természetesen a náci Németország oldalán. Hazánk cserébe, az 1947-es békekötést követően, afrikai gyarmatokkal és óceánparttal lesz gazdagabb. Ebben a világban játszódik a regény, ami – bár a csábítás nagy lehetett – nem kaland-, hanem élettörténet, az 1960-as születésű Lajtai Gábor első harminc esztendejének históriája. Születéstől az újjászületésig. Az Egyenlítői Magyar Afrikában világra jövő Lajtai barátokra és szerelmekre tesz szert, csalódik és lelkesedik, egyszóval tapasztal, és ennek során rájön arra, amire szinte mindenki, szülessen bár valóságos vagy alternatív világban: az élet sokkal nehezebb, kiszámíthatatlanabb és kijózanítóbb, mint azt elsőre gondolnánk. A régi (kommunista) rendszerre jócskán visszakacsintó és a rendszerváltás kori kaotikus állapotokra is reflektáló mű a szabadság kérdését boncolgatja, jórészt lírai hangnemben, hőse is azt keresi, és reméli megtalálni a regény végén a semleges Afganisztán fővárosában, Kabulban.
Míg a valóságban a jobboldal folyton azzal vádolja a baloldalt, hogy kiárusítja az országot, addig az összeesküvés-elméletes Budapest Protokollban mindez fordítva történik. A regény szerzője egy pár éve Magyarországon élő újságíró, aki több neves külföldi lapot (pl. The Times, The Economist) tudósít a nálunk (és a környékünkön) történtekről. Az ekképpen szerzett tapasztalatai vezették regénye megírására. Az ő alternatív Magyarországa csak kicsikét tér el a mostanitól, egészen pontosan annyiban, hogy a szélsőjobb erősebb, befolyásosabb és tekintélyesebb, mint a valóságban, vagyis a Budapest Protokoll oldalain egy lassan, de biztosan újrafasizálódó Magyarország (és Európa) képe bontakozik ki előttünk. Az alaphelyzet és a kezdés ígéretes, ám LeBor semmit sem vált be az ígéretekből, regénye egész egyszerűen kudarc. A stílusa szürke, a figurái sematikusak (a nevek általában borzasztóan kimódoltak), a fordulatok kiszámíthatók, a megoldás vérszegény (sőt, a magyar miniszterelnök halála egyenesen nevetséges), a sztori összességében fájóan naiv és túlzottan iskolás. Ott, ahol Magyarország csak egy kis pont a térképen, egy ismeretlen és egzotikus, posztkommunista vidék, talán bejöhet a regény. De tartok tőle, hogy még ott se fog, mert ahhoz nem eléggé érdekes és fantáziadús a Budapest Protokoll.
Egyenlítői Magyar Afrika
Agave Kiadó
248 oldal, 2780 Ft
Kritika (3,5)
Budapest Protokoll
Agave Kiadó
334 oldal, 2980 Ft
Kritika (2) |
vissza
vissza a lap tetejére
