PM Online | Korábbi cikkeink

Az Alexandra, igen helyesen, felkarolta Rejtőt: háromféle kiszerelésben kínálja, az egyes műveket kétféle, keményfedelű és paperback változatban, s egy nagyalakú, hatkötetes változatban,

amiben (majdnem) minden műve benne van. A köteteknek igen szép, dombornyomásos borítójuk van, ahogy ez egy nemzeti klasszikushoz illik. Vagy inkább: „ahoty”.
Egér a sarki kocsmában, ha egészen véletlenül többet iszik a szokásos tíz sörénél, hosszú passzusokat idéz a klasszikus Rejtő-művekből – így mintegy napi kapcsolatban vagyunk az életművel. De nálunk is idősebb barátunk, Barna szintén citál olykor Rejtő-mondatokat, így azt, amelyikben Piszkos Fred „málnaszőrt” iszik, meg Fülig Jimmy néhány oldallal odébb olvasható hamleti kérdését: „Kavarja ez most, vagy nem kavarja?” Ez, mint tudjuk, a Piszkos Fred közbelép (Fülig Jimmy őszinte sajnálatára). Mint tudjuk? A fiatalabb generáció, már a betűket ismerő része, mintha nemigen ismerné: itt az alkalom!
Maradjunk ennél a Közbelépnél: benne van minden, ami Rejtőt Rejtővé teszi. Elsőként a folyamatosan áradó humor, persze. Piszkos Fred – már a nevek is pompásak! – „aszongya” Fülig Jimmynek: „Hát nem hallottad, hogy orvosnál voltam?” Fülig Jimmy pedig ezt válaszolja: „Ki tartja azt számon, hoty kinél tör be maga.” Vagyis nem úgy reagál, ahogy várnánk. Meglep. Ez a humor egyik nélkülözhetetlen eleme: valami meglepő, váratlan. S Rejtő tele van ilyen fordulatokkal: Piszkos Fred kijelenti a Velő Tanyán, ma ő állja a számlát. Mire a Vörös Vaszics „részvétellel” megkérdezi: „Hol rúgtál be ennyire?” Már az az apróság is röhejes kisiklatás, hogy „részvéttel” helyett „részvétellel” áll a szövegben! Ami, ugye, Fülig Jimmy levele St. Antonio főherceghez. Fülig Jimmy nem felrúgja a helyesírás szabályait: egyszerűen nem ismeri őket. Szabálytalanul ír. Szabadon. Szövege a szabadság birodalma. Mint ahogy az egész rejtői (szöveg)világ az, s mi, tudatosan vagy öntudatlanul, a humor és az izgalmas történet mellett ezt élvezzük benne. S nem csak arról van szó, hogy a tragikum itt súlytalanná válik, akinek kést szúrnak a hátába, az ettől az apróságtól még vidáman beszélget, és pipára gyújt. Sokkal inkább arról, hogy mi is a valóban szabad élet értékrendje. Van az arisztokrata-polgári világ és a vele szemben álló alvilág. A fenti világnak szabályai vannak, az alvilágnak nincsenek – illetve egész más szabályai vannak, más értékrendje. És folyton az derül ki, hogy az alvilág szabályai a jók, az alvilág értékrendje a helyes. A társadalmon kívüli figurák apró hibáik ellenére titkos Grál-lovagok, akik megmentik valaki becsületét, tisztességét, aztán visszatérnek a kikötő bugyraiba. Náluk az adott szó tényleg adott szó, a barátság tényleg barátság. Gyengéd vagányok: Wagner úr egy Arnold nevű verebet nevelget a belső zsebében.
Rejtőt Fülig Jimmyhez méltó nemes gesztussal Veres András irodalomtörténész emelte be a kánonba két éve A magyar irodalom történeteiben. De hagynám a komoly szavakat. Hallgassuk inkább Pepita Oféliát, aki a zongoránál áll és gitározik.