A hazai kultúrtörténet-írás Vitéz Jánost tartja az első magyar alkotó humanistának.
1465-ben elérte a legtöbbet, amit Magyarországon egy értelmiségi elérhetett: esztergomi érsek lett, fél évezredes távlatból mégis csak a hollós címerű Mátyás király árnyékában ragyog a csillaga.
 Talán a 4X a reneszánszról kiállítás-sorozat nyitó tárlatának most végre sikerül változtatni Vitéz János félárbocos megítéltségén, amivel persze egyáltalán nem szeretné elvitatni az árnyat adó holló, Hunyadi Mátyás érdemeit. Tény, ami tény: ha a nagy műveltségű és kifinomult ízlésű főpap, politikus, mecénás, kultúraszervező és pártütő Vitéz nem gyűjt össze 500 kötetes, ritkaságokból álló, sűrűn telejegyzetelt, egyedülálló könyvtárat, talán Mátyás sem fordít akkora figyelmet a könyv szerepére. A Corvinákhoz Vitéz gyűjteménye kínált mintát Mátyás számára, aki, bár többször is ellenfélként kezelte a főpapot, bevallottan nagyon sokat tanult tőle. Az sem kizárt, hogy ha Vitéz nem itáliai tudósokat és főpapokat gyűjt maga köré, akkor az „igazságos” király egész környezete másképpen alakul. Vitéznek köszönhető a pozsonyi egyetemalapítás, illetve az első budai könyvnyomda létrehozása is. Az esztergomi palotájába érkező európai humanista tudósok „Pannónia fényének” nevezték, pedig pusztán olvasással és tanulással szívta magába a humanista műveltséget. Kapcsolatban állt ugyan külföldi humanistákkal, ifjak sorát, főleg a rokonság gyerekeit küldte tanulni Itáliába – köztük unokaöccsét, Janus Pannoniust, ahogy ő nevezi: „a mi Jánosunkat” –, ő maga azonban soha nem jutott el oda. Ezzel együtt, vagy inkább ennek ellenére, Leveleskönyvével, amely a Széchényi Könyvtár kiállításának egyik kuriózuma, kivívta az első magyar humanista opus szerzőjének járó címet. Szó nincs tehát arról, hogy Vitéz Jánost bármiért is rehabilitálni kellene, az OSZK körültekintő alapossággal és már-már humanista érzékenységgel összeállított tárlata (valamint a minisztériumi szándék, mely szerint a Reneszánsz Év keretéből százmillió forinttal támogatják Vitéz János Esztergomban található egykori dolgozószobájának, a Studiolónak a felújítását), mégis, akarva vagy akaratlan, kivezeti Vitéz János csillagát a holló árnyékából. Többek között olyan egyedülálló ritkaságok, a nagyközönség számára először látható unikumok által, mint Kálmáncsehi Domokos püspök breviáriuma, amely a könyvfestészet egyik XV. századi remekműve, a 300 körül keletkezett Acaphalos kódex, amely egy távol-keleti utazást és az ennek során látott népeket, tájakat mutatja be, vagy a Cronica Hungarorum, amely a Hess András-féle nyomda első nyomtatott remeke.
Az egyedülálló gyűjteményt felvonultató tárlat darabjai az OSZK-n kívül a müncheni állami könyvtárból, a salzburgi St. Peter könyvtárból, az osztrák nemzeti bibliotékából és a Vatikáni Könyvtárból érkeztek, de műveket adott kölcsön az Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Könyvtára, a Kalocsai Főszékesegyházi Könyvtár és a Magyar Nemzeti Galéria is. |
vissza
vissza a lap tetejére
