PM Online | Korábbi cikkeink

Van abban valami önkéntelen fryi irónia, hogy ez az 1996-ban született regény most jelent meg Magyarországon. Természetesen a valósággal való bármilyen összehasonlítás abszurd, sőt, minimum a véletlen műve, de

az mindenképpen megállapítható harmadik magyar nyelven megjelent regénye után, hogy Stephen Fry csupa meglepetés. És bár e megállapítás méltatlanul közhelyes a szerző barokkosan csiklandozó stílusához képest, azért igaz. Nem is annyira hétköznapi főhősünk, Michael Young ugyanis történelmi cselszövésen, párhuzamos idősíkokon és a sors szőtte fatális történéseken átívelő utazása egyszerre krimi, fiktív történelemóra és science fiction. És ami igazán szerethető Fryban, hogy az olvasót nemhogy nem nézi hülyének, de kivételes intelligenciát tulajdonítva neki, már-már naiv könnyedséggel szárnyal naplószerű gondolatmenetek és világtörténelmi jelentőségű események között.
A központi kérdés pedig amellett, hogy valahogyan meg kellene szerezni a doktori címet, boldogan kellene élni valakivel, aki szeret, miközben a szakmai karrier lehetőség szerint a tetőfokára hág, az, hogy mi lett volna, ha Adolf Hitler nem születik meg. A feltérképezhetetlen agyú „brit nemzeti kincs” a kérdésre olyan válasszal szolgál, amire bizonyosan senki sem számított. Hátborzongatóan meglepő utópiát fest, mert mindig van rosszabb lehetőség, de legalábbis más. Mert egy feltehetőleg véletlen találkozás mindent megváltoztathat, és van, hogy a tudás nem jelent semmi jót. Az eleinte lassacskán kibontakozó történet hirtelen olyan fordulatot vesz, mely felborítja a megszokott rendet, a lavina megállíthatatlanul dübörög, a tempó felpörög, hogy aztán a meglepetés nagyobb legyen, mint az épp ésszel elvárható. Humortól és iróniától burjánzó, polgárpukkasztó, de korántsem öncélú provokáció a regény, mely bátran mer gondolkodni és elgondolkodtatni tabukról és az emberi elme végtelen gonoszságáról.