PM Online | Korábbi cikkeink

Elliot Aronson azon kevés számú tudós közé tartozik, akik nagy ismertségnek, egyúttal nagy népszerűségnek örvendenek a laikusnak számító nagyközönség szemében is. Ehhez általában

két dolognak kell együtt járnia: egyfelől a hétköznapi befogadók fantáziáját megragadó tudományággal kell foglalkozni (csillagászat, pszichológia, genetika stb.), másrészt nemcsak közérthetően, de élvezetesen is kell fogalmaznia a népszerűséget megcélzó kutatónak (Hawkins, Csányi Vilmos, Czeizel és a többiek).
Aronson mindkét feltételnek maradéktalanul eleget tesz, rendkívül izgalmas kísérleteket végzett el a még mindig viszonylag új tudományos területnek számító szociálpszichológiában, és minderről hihetetlen olvasmányos, izgalmas és közérthető formában számol be a világnak. Kötetei világszerte, így Magyarországon is évtizedek óta bestsellernek számítanak, ezek közül is kiemelkedik A rábeszélőgép, valamint A társas lény, amelyekben a társadalmi együttélésről alkotott addigi képünket gyökeresen megváltoztató kísérletsorozatokat mutat be a szerző (illetve szerzőpárosok).
Aronson ezúttal egy önéletrajzi kötettel jelentkezik a magyar rajongóknál, amelyben ingerszegény, nélkülöző gyermekkorától kezdődően mutatja be fényes egyetemi karrierjét, meghitt családi életét és persze mindazokat a kísérleteket, amelyek meghatározónak bizonyultak a nevével immáron teljesen összeforrt szociálpszichológia tudományággal. Aronsonban egy jó humorú, végtelenül szerény, de ambiciózus kutatót ismerhetünk meg, aki kiterjedt családjának boldogsága mellett tanítványai sikereit, előrejutását is szívén viseli, és megszállottan élvezi mindazt, amivel foglalkoznia adatott az életben. Tanulságos és szinte letehetetlen olvasmány.