Hogy az ENSZ-nek legyen valami tényleges haszna, javaslom, hogy legyen kötelező elküldeni a szervezethez minden terhességgel és droggal kapcsolatos filmtervet elbírálásra, s csak az általa kiválasztottakból készülhessenek filmek.
Akkor elkerülhetnénk számos felesleges alkotást, és az ózonréteg is, ugye. Apropó, Ozon. Francois-val kapcsolatban mindig is az volt az érzésem, filmjeit igyekszik mindig az értelmiségi lakosztályok és szórakozóhelyek elvárásaihoz és nyakkendődivatához igazítani. Most épp egy csendes, költői szépségű, de meghökkentő – szándéka szerint sokkoló, tabukat és konvenciókat felrúgó – filmre szólt a rendelés. Mr. Heroin és párja rossz anyagot vesznek, előbbi nem éli túl, utóbbi (Isabelle Carré alakítja) igen. Utóbbi ezzel a ténnyel azzal a kiegészítéssel ismerkedik meg, hogy terhes is. A temetés után a nő egy vidéki kunyhóba költözik, ahová követi egykori párjának testvére is. A két idegen közt furcsa kapcsolat kezdődik pontpontpont.
A francia filmek gyakran érnek véget a tengernél, amely a cél, az igazság, az öntörvény és még ki tudja, minek a szimbóluma. Itt a film közepén már a tengernél vagyunk, tehát benne az igazságban: Isabelle Carré hasa tényleg kigömbölyödve, belép a melegtéma, hamarosan elérkezünk a szexuális élet és a várandósság csomópontjához is, persze a lényeg valahol ott bent lehet, hogy milyen belső viharok, kavarok, érzemények lengik be ezt a drogos-leszokóban lévő, magányos, dacos állát előre lökő, hol szép, hol undok nőt, mit kezd a magányával stb. Vannak szép momentumok, de a baj valahol ott a szalonoknál ered, ahogy azt a film felesleges és hamis zárlata is bizonyítja. Ozon megint nem mer-tud őszinte lenni.
Menedék
(Le refuge) |
vissza
vissza a lap tetejére
