Expander
2011-02. szám / IM
Érdekes elgondolás, szokatlan összeállítás: négy sikerszerző, Dragomán György, Háy János, Parti Nagy Lajos és Tóth Krisztina néhány tárcáját fűzte össze kötetté az Alexandra. Az Expanderben található írások a
Népszabadság hétvégi mellékletében már megjelentek sorozatként, és ott is a kötetbe most átemelt Tettamanti Béla-illusztrációk kísérték a szövegeket.
Antológiánál azért kevesebb, nem ad teljes spektrumot a kortárs novellairodalomról a kötet, de ez a néhány szerző stílusukra oly jellemző írásokkal, fejenként hat-hat művel jelentkezik, őket legalább tényleg viszonylag jól megismerheti az olvasó. És ez megint egy fogas kérdés, jelesül, hogy ki is a célközönsége az Expandernek, hiszen a négy ismert szerzőnek stabil, kiterjedt rajongótábora van, akiknek a rövidke, egyszer már megjelent írásokkal aligha lehet kiszúrni a szemét. Inkább olyanokat szólíthat meg a mű, akik kevéssé tájékozottak a kortárs, hazai irodalomban, de szeretnének biztosra menni: rövidke, olvasmányos és garantáltan magas színvonalat kaphatnak kezükbe. Ebben az esetben leginkább a megjelenés időzítésén csodálkozom, ez a könyv klasszikusan strand-olvasmány, nyári pihenésre való, ki lehet vele feküdni a fűre, két csobbanás között pedig végezni egy-két pároldalas blokkal.
Bármikor olvassuk is, egy-egy szerzőt érdemes egyben végigolvasni, mert az egyes tárcák összefüggnek vagy összefügghetnek egymással, ha másból nem is, de egy-egy, több helyen felbukkanó plüssállatból, egy újabb németországi utalásból vagy egy feltűnő és eltűnő laptop-táskából kiderül, hogy az adott novellahőst márt láthattuk pár írással korábban, akkor esetleg csak mellékszereplőként, de most mindenképp új oldaláról ismerhetjük meg. Ezek az apró egymásba fonódások teszik rendkívül hangulatossá, barátságossá a könyvet, még akkor is, ha az írások témája persze sokkal inkább a pesti rögvalót dolgozza föl, és Tettamanti Béla illusztrációi sem olyanok, amelyeket egy gyerekszoba falára tennénk ki, hogy vigyázzák a gyermekek álmát… | hirdetés
 |
|
A négy szerző rendkívül rutinosnak számít, érződik az írásokon, hogy biztosra mentek, nem okozott gondot a lapzártára való elkészülés, sőt, sikerült tehát mindenkinek egymásra épülő, izgalmas mikrovilágot létrehozni e néhány oldal erejéig. „Az a lényeg, hogy nem lehet elég okosnak lenni ebben a világban, ahol a becsületességnek csak kerékkötője van” – vágja ki a rezet a stílusbravúrokkal parádézó Parti Nagy Lajos egyik hőse, aki hangulatos lángossütős és strandcikkárusos idillt varázsol elénk, miközben egy sajnálatos agyonveretésnek vagyunk tanúi. A bölcselet pedig folytatódik: „…ez a sok összevissza véleménykavalkád, ez azért bizonyos keretek közé szorítandó. Nem könnyű, de szorítandó. Természetesen tudja ő, hogy a tényleges mindenki persze, hogy nem foghatja be, akármilyen jó is lenne, de a többség igen, legalábbis nem árt törekedni rá, ha van mód és akarat, márpedig van, ha körülnéz a lángosos, látja, hogy mennyire van.” Bolond beszéd, de van benne Rendszer…
Alexandra Kiadó
159 oldal, 2990 Ft
Kritika (4)
|
 vissza |
|
|
| |
vissza a lap tetejére
