Cirkusz Kolumbia
2011-05. szám / Dercsényi Dávid
Danis Tanovic visszatért oda, ahonnan elindult, a délszláv háborúhoz, némi euromozis kitérővel, de csak úgy járt, mint Kusturica Az élet egy csodával – bár ne tette volna. Kétségtelen, erről a traumáról nem lehet eleget beszélni, de ezzel nagyjából be is fejeztük a film erényeinek sorát.
Pedig elég kacifántos a dolog: 1991-et írunk, és Divko (Miki Manojlovic) épp hazatér németből Boszniába új menyasszonyával, régi Mercedesén – és ettől ő lesz a király. Megérkezése felveri a 20 éve nem látott kisváros csendjét, a férfi egyszerre Csörgheő Csuli, Kárpáthy János és Dürrenmatt öreg hölgye – elég szép kevercs. Régi feleségét kidobja házából fiával egyetemben, és elkezdi szórni a pénzt. A robbanékony, őrült karakter sem motivációját, sem hitelességét tekintve nem működik, ráadásul közben megindulnak az első hadműveletek, a jugoszlávok felfedezik magukban a szerbet, horvátot, bosnyákot, szót kér ugyanakkor a tinédzserkor és pár hormon, és még Divko macskája is eltűnik, hogy a falu (reguláris) bolondjának időnkénti felbukkanását már ne is említsem. Ebből a káoszból akarná Tanovic megcsinálni a drámát, a háborús filmet, az elveszett illúziók filmjét és az „őrületben az őrült a normális” parabolát. Menni fog? Ehhez képest a film végén Stendhal A pármai kolostorának mintájára az utolsó percben nyer értelmet a cím, és mindez kereszteződik Fábri Zoltán Körhintájával. Azt mondják: „atyaég”? Na, hát én is. (Annyi még, hogy a Divko fiát alakító Boris Ler tökéleteset játszik, ez mindenképp megemlítendő.)
Cirkusz Kolumbia
(Circus Columbia)
Bosnyák-szerb-francia, feliratos film | hirdetés
 |
|
Rendező: Danis Tanovic
Főszereplők: Miki Manojlovic, Boris Ler, Mira Furlan
113 perc
Forgalmazó: Cirko Film – Másképp Alapítvány
Bemutató: 06. 23.
|
 vissza |
|
|
| |
vissza a lap tetejére
