Ha azt halljuk, Kolozsvár, nem biztos, hogy elsőre épp a kortárs művészet jut eszünkbe róla. Aki viszont figyelemmel kísérte a nemzetközi művészeti szcéna utolsó évtizedének fejleményeit, az pontosan tudja, milyen különleges esemény a Műcsarnok kiállítása.
A tárlaton többek között olyan nemzetközileg elismert alkotók állítanak ki, mint Mircea Kantor, akinek 2008-ban már szentelt önálló kiállítást a Műcsarnok, Veres Szabolcs, aki 2010-ben a New York-i Browstone Galériában értelmezte újra neo-expresszionista stílusban a klasszikus portré műfaját, valamint Ciprian Muresan, aki pedig méltatói szerint a médiaművészeti piac leghatásosabb „terroristája”.
Muresan volt az, aki Maurizio Cattelan La nona ora című szobrán felbuzdulva, amely II. János-Pál pápát ábrázolja, amint éppen leteríti egy meteorit, elkészítette a katolikus körökben hatalmas port kavaró mű remake-jét, csak épp a modell Teoctist román ortodox egyházfő volt, a szobor címe pedig Az ötéves terv vége. Ő gyártotta újra az Andrej Rubljovot, pontosabban a film első öt percét, csak épp a videojátékokra emlékeztető, 3D animációs technikával, és elkészítette Dalí és Bunuel 1929-es Andalúziai kutyáját is, csak épp Shrekkel és Fionával a főszerepben. Az elején a közönségnek persze fogalma nincs, mi történik, aztán jön a híres borotvás jelenet, és egy csapásra leesik a tantusz…
A tárlaton a kiállított alkotások mellett a város művészeti közelmúltjának és jelenének intézményrendszeréről is képet kaphat a látogató.
Műcsarnok
04. 19.–07. 01. |
vissza
vissza a lap tetejére
