PM Online | Korábbi cikkeink

Immár 18 kötetessé ért a Kossuth Kiadó varázslatosan illusztrált Népek meséi sorozata, mely távoli világok népeinek szokásait, törvényeit, cselekedeteinek motivációit, meséit, mítoszait ismerteti meg a gyerekekkel.

Idegenek, ismeretlenek, távoliak, ám a mesék közelebb hozzák, öszszeismertetik őket a gyerekekkel, akik, azáltal, hogy számukra idegen kulturális kincsek között bogarászhatnak, belepillanthatnak a világ legkülönbözőbb tájain élő emberek örömébe, bánatába, vágyaiba, pillanatok alatt régi ismerősként köszöntik Salamon királyt, Aladdint vagy Badar-al Budurt. Felfedezik, hogy egyben-másban még hasonlítunk is egymásra, hogy vannak közös tapasztalataink és tanulságaink.
Az arab népmesék válogatása Az Ezeregyéjszaka meséinek varázslatos hangulatát eleveníti fel, míg a szám szerint 17. kötet a zsidó népmesék erkölcsi tanításaiba enged bepillantást. Mindkettőben a különös színekben és fényekben pompázó, kalandos és lenyűgöző keleti világ tárul fel – csak kicsit másképp. Az arab mesékből kiderül, hogy szegődött el a fáma szerint végtelenül lusta és semmirekellő Aladdin az afrikai varázslóhoz, hogy tett szert a lámpásra, hogy próbálta megakadályozni a király lányának nászát a nagyvezírrel, s sok-sok kaland és viszontagság után hogy tanult meg a lámpás varázsereje nélkül boldogulni. A kötet második fele különféle egyéb tanmesékből, mítoszokból válogatva vezeti végig a gyerekeket az Ébenfa paripától a kert őrzőjén át a Tenger fiáig, akinek a története nagyon hasonlít az öreg halász és a tenger meséjéhez.
A zsidó mese annyiban más, hogy térben-időben valamivel tágabb területet ölel át: nemcsak az arab és a perzsa irodalom őrzi, hanem megtalálható a latin egyházi irodalomban (a szentek életében), a ladino zsidó-spanyol és mór legendák világában, továbbá a mesékben gazdag német literatúrában is. Bármit is mond, azt az egyetemesség nyelvén mondja. Jákób és Ézsau apai áldásért folytatott versengése megtalálható a szudáni folklórban, a József-történetet földolgozza a Korán és az iszlám irodalma is, a perzsa Firdauszi, s Potifárné csábításának epizódja olvasható óegyiptomi, görög és indiai változatban is. A Sámson és Delila-történet mágikus hajának motívuma megvan Afrikában, az alaszkai eszkimóknál és az amerikai indiánoknál is. A kicsikhez és nagyobbakhoz szóló zsidó népmesék ezúttal leegyszerűsítve, mégis minden erkölcsi tanúságot megőrizve elevenítik fel a zsidóság több ezer éves kultúrkincsét. A mesék „hétköznapi emberként” mutatják be a gyerekeknek Salamon királyt, akit épp az orra hegyén csípett meg egy szemtelen méh, és megdicsőült szent emberként azt a gyereket, akivel imádságként az egész zsinagóga az ábécét énekelte.
A népek meséi sorozat fabulái kivétel nélkül mind olvasmányosak, szépek, furfangosak s olykor talán még egy-egy könnycseppet is kicsalogatnak.