Kritika (3)
Együtt élhetünk
2012-04. szám / Szalóky Bálint
A ’60-as évek sztárjainak hallhatatlanságához hozzájárult, hogy imázsuk kikezdhetősége előtt visszavonultak, így nem a kamerák előtt öregedtek meg. Közéjük tartozott Jane Fonda is, aki 1990-ben, a Stanley és Iris című romantikus dráma után gondolta úgy, hogy ideje elbúcsúznia
a show-business világától. Érthetetlen, hogy 15 évvel később miért sekélyes vígjátékok mellékszerepei (már a címek is elrettentők: Anyád napja, illetve Anya, lánya, unokája) csábították vissza a nagyvászonra, de most egy francia geronto-komédiában végre rangjához méltó szerepet és partnereket kapott. Mellette Pierre Richard, Geraldine Chaplin, Guy Bedos és Claude Rich alakítják az időskori kvintettet, akik összeköltözéssel próbálják átvészelni az aranykor nehézségeit. Stéphane Robelin itt-ott döcögős mozijának legnagyobb hibája, hogy nem képes felnőni sztárjai nagyságához – így jár, aki eleve lehetetlenre vállalkozik. Azért összességében kedvesen feledhető, keserédes komédiát kapunk, de a hangsúly inkább a feledhetőn, mintsem a kedvesen van.
Együtt élhetünk
(Et si on vivait tous ensemble?)
Francia-német, feliratos film | hirdetés
 |
|
Rendező: Stéphane Robelin
Főszereplők: Jane Fonda, Pierre Richard, Geraldine Chaplin, Guy Bedos, Claude Rich, Daniel Brühl
96 perc
Forgalmazó: Szuez Film
Bemutató: 05. 03.
|
 vissza |
|
|
| |
vissza a lap tetejére
