Kérdezz – felelek
Móczán Péter, East együttes
2012-05. szám / SJ
Közel két évtizednyi hallgatás után visszatér a nyolcvanas–kilencvenes évek legendás magyar progrock zenekara, az East. Az 1975-ben alakult csapat június 8-án a pécsi Kodály Központban, a Pécsi Országos Színházi Találkozó (POSzT) off-programjának kiemelt szereplőjeként ad koncertet.
Miért oszlott föl az East együttes annak idején?
M. P.: Az együttes tulajdonképpen soha nem oszlott föl. 1994-ben volt egy nagy koncertünk a Budapest Sportcsarnokban, ami nagy siker volt, de utána úgy éreztük, hogy megváltoztak körülöttünk a viszonyok, és elfogyott a levegőnk. Valójában arról volt szó, hogy nagyon átalakult a zenei ízlés, és arra a fajta zenére, amit mi csináltunk, nem igazán volt igény. Hirtelen nagyon sikeressé váltak a három lány–egy fiú, két fiú–egy lány típusú felállások, amiket zenekarnak nem is igen neveznék. Ez volt az elsődleges oka annak, hogy nem folytattuk, de mindenki megtalálta a helyét. Pálvölgyi Géza azóta a Tátrai Band billentyűse, Takáts Tamás a saját blues-zenekarával arat nagy sikereket, Dorozsmai Péter pedig stúdiót és kiadót alapított. Jómagam a filmszakmába pártoltam át, és egy produkciós irodát vezetek, de azért a zenétől sem távolodtam el teljesen, hiszen több filmzenét is írtam az elmúlt húsz évben.
Mi volt az a fajta zenei többlet, amit az East nyújtott, és amire a közönség már nem volt fogékony?
M. P.: Az East együttes progresszív rockot játszott, aminek a hetvenes-nyolcvanas években volt a fénykora világszerte. Mi olyan előadókat hallgattunk, mint a Pink Floyd, a King Crimson, a Genesis, aYes vagy éppen az a zenekar, amely a leginkább inspirált minket ’75-ben, a megalakulásunk évében, a lengyel XYZ. Mi hasonló zenét akartunk csinálni, de nyilván a saját környezetünkben. Vagyis úgy gondoljuk, hogy a mi stílusunk egyfajta kelet-európai progresszív rock. Ez a nyolcvanas évek első felében nagyon sikeres volt, összesen tíz lemezt adtunk ki, kettőt Japánban, és Nyugat-Európában is megjelent az angol nyelvű, XYZ című albumunk. | hirdetés
 |
|
Miért érzik úgy, hogy most, csaknem húsz évvel később újra nyitott a közönség erre a zenére? Változott valami a zeneiparban?
M. P.: Azt gondolom, hogy igen. Léteznek zenekarok, már ez nagy szó manapság, és úgy néz ki, visszaszorultak a fiú–lány bandák, ami ugyancsak kedvező fejlemény. Ezzel szemben nagyon sok olyan zenekar sikeres ma itthon, amit nagyon kreatív és tehetséges fiatal zenészek alkotnak. Úgyhogy egyrészt ez motivált minket, másrészt pedig jó pár éve gondolkozunk rajta, hogy tartsunk egy nagyobb szabású visszatérő koncertet, aminek rendesen megadjuk a módját. Most pedig nyílt rá lehetőség, hiszen a POSzT meghívott minket, hogy mint egy off-program szerepeljünk a programban. Ez nemcsak azért kiváló alkalom, mert a Kodály Központ tökéletes helyszín, hanem azért is, mert úgy érezzük, a POSzT közönsége között sokan lesznek, akik – ha nem is ismernek minket – nyitottak a zenénkre, és szeretni fogják.
|
 vissza |
|
|
| |
vissza a lap tetejére
