Cannes-i esernyők alatt
2008-21. szám / Mesterházy Lili
Borzonganak a pálmák a Croisette-en, Cannes paparazzóktól ölelt főutcáján: emberemlékezet óta nem volt ilyen lelombózóan rossz idő a a fesztiválon.
A fesztiválpalota homlokzatán ott virít az idei hivatalos Cannes-plakát, amit egy David Lynch-fotóból készített Pierre Collier francia plakátművész: égővörös ajkú és karmú szőke nő, a szeme fekete bűnöző-csíkkal eltakarva.  Az erős tónusú, film noiros, szenvedélyes kép erősen elüt a körülötte elterülő valóságtól: a szürke ég alatt hatalmas esernyők imbolyognak, a műanyag poharas, cukrozott epret áruló helyiek unott lemondással könyökölnek a bódé ablakában: kevesebb az ember, kevés a vevő. A vetítésekre is könnyebb bejutni, nincs nagy tolongás, csendes nyugalommal araszolnak a nézők a filmekre.
És a filmek. Valamiért a szervezők idén a megszokottnál jóval később, gyakorlatilag az utolsó pillanatban jelentették be a hivatalos programot, de ezt leszámítva gördülékünyen lendült be a fesztivál. A 61. Cannes-i Filmfesztivál nyitó filmje Fernando Meirelles, az Isten városa és Az elszánt diplomata rendezőjének munkája, a Vakság (Blindness) volt Julianne Moore-ral és Mark Ruffalóval. A Saramago-regényből készült, apokaliptikus thrillert, amiben a vakság fertőző betegségként terjed, vegyes biggyesztéssel fogadták a kritikusok, míg az első napok abszolút kedvence az Un Certain Regard kategóriában vetített megrázó IRA-dráma, az Éhség (Hunger) volt. Steve McQueen filmje 1981-ben játszódik és Bobby Sands éhségsztrájkoló életének utolsó hat hetét mutatja be, a szuggesztív tekintetű ifjú ír színésszel, Michael Fassbenderrel (300, Angel) a főszerepben. A kritikusok egyöntetű lelkesedését jól foglalta össze Peter Bradshaw, a The Guardian szakírója: „Extrém film egy extrém témáról. Felkavaró, nyers, erőteljes, helyenként szinte nézhetetlenül brutális – a brit és ír történelem tragikus időszakának állított különleges mementó.“
| hirdetés
 |
|
Az idei cannes-i program egyébként üdítően sokszínű: vakság és éhség mellett itt bolondozik az animációs Kung Fu Panda, amiben Angelina Jolie egy tigrisnek kölcsönzi a hangját, és amit a színésznő nagy ikerhassal és lelkesedéssel népszerűsített a vörös szőnyegen, és itt csettinget az ostorával a negyedik Indiana Jones-film is. Néhány éve a kritikusok ízekre szedték a szintén itt debütáló A Da Vinci-kódot, mégis, egy dolog biztos: ezek a hollywoodi szuperprodukciók még a súlyos esőfelhők ellenére is biztosítják – legalábbis a bemutatójuk napján – a tömeghisztériát a Croisette-en. Mert eső ide vagy oda, itt vannak a sztárok: az előbb Catherine Deneuve sétált velem szembe virágos, könnyű ruhában és egy óriási esernyővel, de megérkezett Cannes-ba Julianne Moore, Gael García Bernal, Danny Glover, Cate Blanchett, Dennis Hopper, Clint Eastwood, Claude Lelouch, Faye Dunaway, Gillian Anderson és Harrison Ford is. A zsűrielnök Sean Penn, zsűritagként pedig Natalie Portman, a remek francia színésznő, Jeanne Balibar és Alfonso Cuarón mexikói rendező (Anyádat is, Az ember gyermeke) nézi sorra a versenyfilmeket. Nekünk, magyaroknak természetesen a legizgalmasabb pillanat Mundruczó Kornél szereplése az idei versenyprogramban; a Magyar Filmszemle fődíját elnyerő Delta huszonegy másik kiválasztottal mérkőzik meg az Arany Pálmáért. A fesztivál záró gálája vasárnap este fél nyolckor kezdődik – eddig kell várnunk az eredményhirdetésre...
Cannes, Franciaország
|
 vissza |
|
|
| |
vissza a lap tetejére
