Impresszum | Előfizetés  
  2024. április 26., péntek
Ervin

 
 
Nyomtatható változat

Erőszakik
2008-22. szám / Szalóky Bálint

Az 1970-ben született ír Martin McDonagh drámái (A párnaember és A kripli) ma is megtalálhatók a budapesti színházak műsorán,
a Piszkavasat pedig május közepétől játssza a székesfehérvári Vörösmarty. A drámaíró népszerűségét jelzi, hogy volt olyan év, amikor egyszerre négy darabja futott Londonban, méghozzá nem is akármilyen sikerrel. Szókimondó történetei elsősorban vidéki tájakra kalauzolnak, hősei a legkegyetlenebb, a társadalom által mélyen elítélendő tetteken vállrendítéssel ugranak át. Hasonló a helyzet McDonagh első nagyjátékfilmjében is: Ray (Colin Farrell) és Ken (Brendan Gleeson, aki már dolgozott a rendezővel, annak Oscar-díjas rövidfilmjében) bérgyilkos párosát a belga Brugge-ba rendelik határozatlan időre. Míg megbízójuk (Ralph Fiennes) hívására várnak, kénytelenek elütni valahogy az időt: Ken gyönyörködne a városban, a nyughatatlan Ray azonban kocsmázna és nőzne, de legfőképpen mielőbb eltakarodna innen. Mint kisvártatva kiderül, utóbbi lelkét szörnyű teher nyomja, az áhított telefonhívás pedig korántsem jó hírek hordozója. Bár McDonagh színházi múltja erősen érződik a remekül megírt, rendkívül pörgős és kegyetlen dialógusokban, szerencsére ki tudott lépni a színpad korlátozott mozgásteréből: jól bánik színészeivel és a turistaszempontból eszményi Brugge adta lehetőségekkel is jól gazdálkodik. Az Erőszakik meglehetősen morbid, politikailag teljesen inkorrekt gengszterkomédia izgalmas és véres akciójelenetekkel feltupírozva – valami olyasmi, amire Guy Ritchie csak a legjobb pillanataiban és immár elég régen volt képes.

Erőszakik
In Bruges
Angol–belga, feliratos film
hirdetés

Rendező: Martin McDonagh
Főszereplők: Colin Farrell, Brendan Gleeson, Ralph Fiennes
107 perc
Forgalmazó: Fórum Hungary

vissza
vissza a lap tetejére | nyomtatható változat



 
 
Színház | Mozi | Zene | Art | Családi | Könyv | Gasztro
Kapcsolat | Impresszum | Előfizetés | Médiaajánlat
2009-2023 Copyright © Pesti Műsor