Impresszum | Előfizetés  
  2024. április 27., szombat
Zita, Mariann

 
 
Nyomtatható változat
Junior Prima 2011
Kockahasú Don Giovanni kerestetik
2012-09. szám / Pavlovics Ágota

Húszévesen kezdett énekelni, de a mögöttünk lévő évadban alig-alig hagyta el a Magyar Állami Operaház színpadát. Szerencsénkre ősztől ismét számos előadásban hallhatjuk majd magas ba­ri­ton­ját. Szegedi Csabával az operán kívül az énekesekkel szemben támasztott egyre ha­tá­ro­zot­tabb fizikai elvárásokról is beszélgettünk.

Pazar szezonja volt, sokat és sokfélét énekelt. A szerepek meg­for­má­lá­sa milyen feladatok elé állította?
Sz. Cs.: Nem vagyok egy méregkeverő típus, de jó iskola volt, hogy az évad több intrikus szerepet is hozott számomra. Az ős-Bánk bán Biberachja például igazi gonosz. Megtiszteltetés volt számomra, hogy az opera címszereplőjével, Kiss B. Atillával énekelhettem duettet. Marton Évával próbáltam, ami óriási élmény volt számomra, aztán más szereposztásba kerültünk, és Budai Líviával léptem színpadra. Budai Líviával is nagyszerű volt a találkozás, büszke vagyok rá, hogy vele dolgozhattam. Paolo Albiani Verdi Simon Boccanegrájában szintén nem az egyenességéről híres. A két gonosz kitesz egy Jagót vagy egy Scarpiát. Puccini Bohémélete azért volt öröm számomra, mert a korábbihoz képest, amikor Schaunard voltam, ezúttal Marcello jel­me­zé­ben bújhattam. Marcello a szerepálmom volt, boldog vagyok, hogy énekelhettem. Büszke vagyok arra is, hogy sikerült egy hónap alatt megtanulnom Guglielmo szerepét Mozart Cosi fan tutte című operájából. A mű gyógyszer volt a hangomnak is. A tanulás során persze voltak kétségbeesett pillanataim, de mindent elkövettem, hogy jó teljesítményt nyújtsak.

A Kolibri Gyermek- és Ifjúsági Színházban volt egy izgalmas produkció, amelyben címszerepet énekelt.
Sz. Cs.: Zeneakadémiai professzorom, Oberfrank Péter kérdezte, volna-e kedvem Háry Jánost énekelni gyerekeknek. Azonnal rávágtam, ha gyerekekről van szó, bárhová és bármennyiért megyek. Szeretek nekik énekelni, mert őszinték, nem udvariaskodnak. Az előadásban a bábok, a vetített képek és az élő színház összekapcsolódott. A közönségnevelést kiemelkedően fontos feladatnak tartom, remélem, lesz folytatása ennek az érdekes kezdeményezésnek.

A nyarat Magyarországtól igen távol töltötte, Buenos Airesben járt.
Sz. Cs.: Két mesterkurzust tartottam, amelyekből az egyik a zeneakadémián, a másik a kon­zer­va­tó­riumban volt. Mindkettőt egyórásra terveztük, végül háromórásra sikerültek. Kicsit tartottam tőle, tudok-e majd hasznos dolgokat mondani a résztvevőknek, hiszen még én is tanulok, de szerencsére ének­tech­nikában és kiejtésben is tudtam segíteni nekik. A mesterkurzust követően felkérést kaptam a zeneakadémia igazgatójától, tanítsak náluk. Nem fogadtam el, de megtiszteltetésnek tartom. Fellépésem a magyar nagykövetségen és az Ars Hungarica termében volt. Nem csak énekeltem, beszéltem is a művekről, azok történetéről, a dalokkal, áriákkal kapcsolatos saját élményeimről. Hosszú lenne felsorolni, de nem maradtak ki az olyan népszerű darabok, mint az Elindultam szép hazámbul, a Hazám, hazám vagy az örökzöld Mondd el, hogy imádom a pesti nőket.
hirdetés

Kevés idejéből mennyi jut arra, hogy előénekléseken vegyen részt?
Sz. Cs.: Fontosnak tartom, hogy lássam, milyen a nemzetközi trend, merre halad az operajátszás. Idén több érdekes élményben is volt részem, például az egyik rendező koncepciója a Don Giovannival kapcsolatban az volt, hogy erotikus művet akar színpadra állítani, ezért a főszereplőnek tangában kell megjelennie, amihez elengedhetetlen a kockahas. Az enyém nem volt ilyen, de már dolgozom rajta, hogy olyanná váljon. Sok rendkívüli operahang van a nemezközi porondon, ma még a korábbiaknál is fontosabb, hogy milyen színész az operaénekes, és egyáltalán nem mellékes, milyen testi adottságokkal rendelkezik. Rajtam nem fog múlni, hogy eleget tegyek ennek a követelménynek is, máris mínusz 12 kilót mutat a mérlegem, és rendszeresen járok edzésre.

Bányásztelepülésen nőtt fel, 20 évesen kezdett énekelni tanulni. Különleges hangján kívül mit hozott magával szülőhelyéről, ami hozzásegítette eddigi pályája alakításában?
Sz. Cs.: A szüleimtől, a szülőhelyemről erőt, hitet, fejlett igazságérzetet és pozitív világlátást hoztam. Nem egyszer tűnt úgy, hogy amire készülök, azt lehetetlen véghezvinni. Aztán mégis sikerült. Azért, hogy ez így is maradjon, folyamatosan és szívósan dolgozom. Nem félek, hosszú távra, megfontoltan tervezem a pályámat, lépésről lépésre építkezem.

2011-ben a szakértő zsűri negyedik alkalommal döntött a magyar zeneművészeti Junior Prima elismerésről. A fiatal tehetségek a társalapító MVM Magyar Villamos Művek Zrt. jóvoltából a díj mellett hétezer euróban részesültek. Sorozatunkban a kiválasztott művészeket mutatjuk be.






vissza
vissza a lap tetejére | nyomtatható változat



 
 
Színház | Mozi | Zene | Art | Családi | Könyv | Gasztro
Kapcsolat | Impresszum | Előfizetés | Médiaajánlat
2009-2023 Copyright © Pesti Műsor