PM Online | Korábbi cikkeink

Olybá tűnik, William Friedkin a Francia kapcsolat (1971) és Az ördögűző (1973) hatalmas sikere, majd az 1980-as Portyán gigantikus botránya és bukása után évtizedeket aludt át, míg újra

magára talált. Bár arról szó sincs, hogy az utóbbi időkben forgatott – a Pulitzer-díjas drámaíró, Tracy Letts műveiből készült – filmjei, a 2006-os Bug, illetve most a Gyilkos Joe megközelítenék korai remekeit, de legalább képesek felidézni egy hajdanán meghatározó rendező emlékét.
És Friedkin az új évezredben is képes provokálni. Mert a Gyilkos Joe bizony mást se tesz, mint játszik nézőjével: ahogy a semmirekellő texasi drogos-piás kompánia (Emile Hirsch, Thomas Haden Church, Gina Gershon és Juno Temple) kieszeli, hogy csak úgy juthatnak pénzhez, ha a címszereplőt (Matthew McConaughey) felbérelve megszabadulnak a körükben nem túl nagy tiszteletnek örvendő anyutól, abból bizony már az első perctől nyilvánvaló, hogy semmi jó nem sülhet ki. Mint az eddigi életművéből is kitűnik, Friedkin remekül ért a miliő megteremtéséhez és a feszültségkeltéshez zárt térben, ebben a filmben pedig mindkét képességét kamatoztathatja. A Gyilkos Joe egyértelműen a Bug párdarabja, ám az előddel szemben nemcsak elborzasztani képes, de egyszerre enged teret a polgárpukkasztásnak és a bizarr humornak is. Friedkin filmjének előnyére válik, hogy a szűkös helyszínre ezúttal több szereplőt enged be, a színészek pedig tudásuk legjavát adják – különösen a fénykorát élő McConaughey, aki ennél egyértelműbben nem is jelezhetné: végleg maga mögött tudja a bárgyú romantikus filmek kigyúrt szépfiújának imázsát.

Gyilkos Joe (18)
(Killer Joe)
Amerikai, feliratos film