Ajánló
Egon Schiele és kora – Remekművek a bécsi Leopold Múzeumból
2013-06. szám
A bécsi korai expresszionizmus egyik leghatásosabb művésze, Egon Schiele, valamint a stílus számos további bécsi képviselője mutatkozik be a Szépművészeti Múzeum
június végén nyílt kiállításán, amely közel 600 alkotást, köztük több mint 80 Schiele-művet felsorakoztat. A tárlat anyagának zöme kölcsön, amely a Schiele-életműben a világon leggazdagabbnak számító bécsi Leopold Múzeumból érkezett Budapestre, de a Szépművészeti Múzeum saját anyagából is került néhány Schiele- és Kokoschka-rajz, valamint -festmény a falakra.
A kiállítás azt a 20. század eleji, pezsgő bécsi kulturális életet idézi, melyben ugyan még javában izzott a szecesszió sikere, ugyanakkor már megjelentek a „trónkövetelők” is. A vadabb, lázadó (Schiele, Kokoschka) vagy a szorongató magányba zárkózó (Richard Gerstl) alkotók lelkes támogatókat és hangos kritikusokat egyaránt szereztek maguknak, miközben alkotásaik még sokszor magukon viselték „mestereik” (Klimt, Moll, Kolo Moser) hatását is – a tárlaton láthatjuk például, hogyan formálták Klimt erotikától túlfűtött női aktjai Schiele zaklatott vonalvezetésű, szorongásokkal telített alakjait.
Ebbe a sokoldalú, művekben és művészeti diskurzusokban gazdag időszakban Bécs és Budapest kapcsolata termékeny korszakát élte, ezt bizonyítja, hogy Schiele és más osztrák művészek – köztük Gustav Klimt is – éppen száz éve (1912-ben és 1913-ban) fővárosunkban is bemutatták legújabb műveiket. | hirdetés
 |
|
A kiállítás két teremben, 12 nagy tematika köré építve mutatja be a korszakot, olyan remekműveket felvonultatva, mint az Önarckép lampionvirággal, a Remeték, a Hasonmás, a Trude Engel arcképe, a Halott anya vagy a Schiele íróasztala, no és persze a zaklatott életű mester számos, a korabeli közvéleményt és a hatóságokat megosztó aktja és erotikus nőábrázolása, melyekért annak idején börtönnel kellett „fizetnie”.
Szépművészeti Múzeum
09. 29-ig
|
 vissza |
|
|
| |
vissza a lap tetejére
