Interjú
Gyere, gyere ki…
2013-07. szám / Szepesi Krisztina
Presser Gábor örömmel gondol vissza azokra az időkre, amikor a tabáni fűben gyűlt össze az LGT-koncertekre a vidám és szabad közönség. Nem véletlen tehát, hogy az év eleji koncertek után nagy örömmel vette az LGT Tabán Alsóörsön című koncert szervezését.
 S habár évekig nem koncerteztek, frissebbek, mint új korukban, és rengeteg programmal várják rajongóikat Alsóörsön az Európa Kempingben augusztus 18-án.
Milyen emlékeket hoznak elő a régi tabáni bulik, amelyek tulajdonképpen az alsóörsi LGT Fesztivált is inspirálták? Mitől érezte fellépőként különlegesnek ezeket a koncerteket?
P. G.: A tabáni bulik a zene mellett kicsit a szabadságról is szóltak, persze ez alatt is kontrollált szabadság értendő, de mégiscsak ott lehetett, aki időben odajött, zenét hallgatott, együtt énekelt, és mindezt nem parancsra tette, így kicsit talán szabadnak érezte magát. Volt, aki már előző éjjel kint hálózsákozott, reggeltől pedig az egész környék láthatta, ahogy gyűlik a tömeg. A szabadság halvány fuvallata óvatosan belengte a területet. Ezt nézni a színpadról nem akármi érzés volt.
Egész napos bulit terveznek. Mi mindent láthat, hallhat majd a közönség Alsóörsön?
P. G.: Sok mindennel készülünk, már délelőtt 11 órától nyitva lesz az Európa Kemping. A közönség a koncertjegyet strandbelépőként is tudja használni, ezért a hatalmas Balaton-parti területen műsorok lesznek. Utcazenészek, DJ-k játszanak LGT-dalokat, hozunk artistákat is. S mivel azt gondoljuk, sokan jönnek családostul, épp bohócot keresünk, a szervezők pedig már terveztetik a parton a gyereksátrat. Aztán úgy, mint a Tabánban, akit érdekel, délután részt vehet az LGT próbáján, este meg a háromórás LGT-koncerten.
| hirdetés
 |
|
Óriási feladat egy nagykoncert fizikailag is, gondolom, ezt az év eleji négy fellépésen is tapasztalták. Hogyan készülnek? Mennyi próbára van szüksége egy ilyen évtizedek óta összeszokott csapatnak?
P. G.: Az Aréna-koncertek előtt azt hittük, hogy a szokásosan nagyon hosszú LGT-koncertek majd jól odavágnak minket, de a közönség valami olyan erőt sugárzott a színpad felé, hogy nem hogy nem készültünk ki, de alig vártuk a következő estét. Próbálni meg kell, hiszen a próbák adják az inspirációt és az ötleteket. Aki nem szeret próbálni, vagy azt gondolja, nincs rá szüksége, az nem zenélni indul, hanem hakniba...
Öt év szünetet tartott az LGT a legutóbbi fellépése előtt. Miért álltak össze megint? És miért nem előbb? Egyáltalán „szétesett” valaha is ez a csapat?
P. G.: Az arénás felkérés nagyon kedvező időben jött, pont akkor, amikor kezdtük belátni, hogy mi magunk már sem szervezésileg, sem pedig anyagilag nem lennénk képesek összehozni egy Tabán jellegű bulit. De nagyon hiányzott a szabad tér, még az Aréna padlózatát is szerettük volna műfűvel bevonni, ám el lettünk hajtva... Amúgy mi négyen bármennyit is vitatkoztunk, sose vesztünk össze, senki sem rúgott ki senkit, a nagy szünetekben is dolgoztunk együtt.
Ha 2013-ban ennyire belejöttek, az azt jelenti, hogy vannak még közös terveik a zenekarral?
P. G.: Nem tervezünk mi semmit, meglátjuk, mit hoz a múlt...
|
 vissza |
|
|
| |
vissza a lap tetejére
