Marc Chagall és Ámos Imre az a két művész, akinek életművében sorsa, vallása, zsidó identitása központi szerepet játszik. Chagall az öreg, a mindent és mindenkit túlélő mester, Ámos pedig a fiú, a fiatalon meghalt mártír.
Mindkettőjük művészete hiteles, mélyen a kelet-európai hagyományokban és történelemben gyökerező életmű, és nem kevésbé ilyen a sorsuk is. Az emigráns oroszé és a mártírhalált halt magyar zsidóé. Kettejük sorsa és művészete annak ellenére is közös, hogy csupán egyszer találkoztak, Párizsban, 1937. október 4-én, néhány termékenyen együtt töltött óra erejéig.
A Magyar Nemzeti Galériában szeptember közepétől két egymást kísérő kiállítás (Marc Chagall – Háború és béke között, illetve Ámos Imre, a „magyar Chagall” – a háború örvényében 1937–1944) mesél a két művész életének és munkásságának párhuzamairól. Az egyik a párizsi Musée du Luxembourg ez év július végéig látogatható Chagall-kiállításának alapján Budapest számára összeállított, több mint hatvan művet felvonultató tárlat. A Marc Chagall – Háború és béke között című párizsi bemutató középpontjában a művész Biblia-illusztrációi, valamint az orosz szülőföld zsidóságának életéből és az azokon alapuló élményekből táplálkozó alkotásai állnak. A budapesti kiállítás igazi szenzációja azonban az a több mint háromszor négyméteres vászon, ami csak erre a tárlatra érkezik Saint-Paul de Vence-ből. Ez a dél-franciaországi városka volt Chagall otthona életének utolsó húsz évében. Az itteni Fondation Maeght múzeumát, amely a festő számos jelentős művének ad otthont, most először hagyja el Chagall 1964-ben festett fő műve, Az Élet (La Vie).
Chagall alapvetően derűs és optimista művészetének egyfajta ellenpontját képezi Ámos Imre világa. A kiállításon Ámos legtragikusabb alkotásai láthatók – a nagykállói zsidó világ emlékképei mellett a munkaszolgálat, a háború borzalmai és a zsidóság életének egy másik, tragikusabb útja is megelevenedik.
A Chagall csaknem egész életművét, valamint az Ámos Imre legjelentősebb alkotásait áttekintő közös kiállításban költészet és dráma, humor és tragédia, derű és elkeseredettség, életöröm és rettegés kettősségén keresztül szembesülhetünk az európai zsidóság sorsával és végső soron 20. századi történelmünkkel.
Magyar Nemzeti Galéria
09. 13.–2014. 01. 05. |
vissza
vissza a lap tetejére
