Interjú
Ismét hazai pályán
2013-09. szám / Pavlovics Ágota
A Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Kamarazenekara az intézmény növendékeiből alakult és első hangversenyét 1963. március 18-án adta. A valamikori kezdők egy része máig a Liszt Ferenc Kamarazenekar tagja. Az idén ötvenedik születésnapját ünneplő együttes jubileumi koncerttel
 tér vissza iskolájának falai közé. Rolla János hegedűművésszel, a nemzetközi hírű zenekar művészeti vezetőjével beszélgettünk.
A zenekar idén ötvenéves, de van egy másik tekintélyes évforduló is, amiről kérdezni szeretném. Több mint két évtizede működik az Ön ötletéből sarjadt Zempléni Fesztivál. A tíznapos nyári programsorozat sok tekintetben egyedülálló. Mekkora az érdeklődés, hogy fejlődik?
R. J.: Meggyőződésem, hogy sokkal több figyelmet érdemelne, ide nem egy fesztivál kellene, hanem több. Valaha az ország közepe volt Sárospatak, a kultúra bölcsője. Oda kellene vinni az embereket, hogy megismerjék. Szinte minden házon van egy emléktábla, olyan koncentráltan van jelen a kultúra, ami az érdeklődők jóval erősebb jelenlétét kívánná. Igaz, a fesztiválnak köszönhetően valamennyit fejlődött a környék a szálláshelyeket és a vendéglátást illetően, de bőven lenne még mit tenni. A térség adottságai – Tokaj, a várak, a természeti adottságok – alkalmassá tennék rá, hogy olyan legyen, mint a lassan százéves Salzburgi Ünnepi Játékok. Sajnálom, hogy nem látok ilyen törekvést, mi több, úgy érzem, hogy a nagytelepülések ellenérdekeltek, komoly fesztültség van köztük. Mindenki a maga ügyét tartja fontosnak, összefogásra nincs törekvés. Sajnos a helybeliek sem gondolkodnak másként. Velünk történt meg a következő eset, ami jól példázza, amiről beszélek. Egyik este Szerencsen, majd Sárospatakon játszottunk, az első koncert alatt a közönség soraiban ültem, így hallottam, amikor azt súgták egymásnak a közelemben az emberek, ne tapsoljunk nekik, tőlünk Patakra mennek.
Apropó Patak, a fesztivál záró koncertjét Sárospatakon adták. Hogy sikerült?
R. J.: Szép este volt. Nagyon szeretjük a fesztivált, most is remek volt ott lenni. Várudvaron régen zenéltünk, és a sárospataki Rákóczi-vár udvarának akusztikája kiváló. A legjobb szabadtéri akusztika. Nosztalgiáztunk egy jót. Az idő is kegyes volt, szerencsére minden együtt volt ahhoz, hogy a fesztivál központi helyszínén muzsikálhassunk a közönségnek.
A zenekar igazi születésnapja tavasszal volt, de az ünnepi hangverseny őszre tolódott. Miért?
R. J.: Azért, mert megvártuk, hogy a Zeneakadémia felújítása befejeződjön. Onnan indultunk és most oda érkezünk vissza. Az alma materünkbe. Az 50. születésnapi koncertünk 2013. november 21-én lesz, a műsor Bartók Béla: Zene húros hangszerekre, ütőkre és cselesztára című műve, valamint Franz Schubert: C-dúr vonósötösének vonószenekari átirata lesz. Ebből a számunkra rendkívüli alkalomból a közönséget egy pohár pezsgővel is megkínáljuk. Ez az este nemcsak félévszázados születésnapunk miatt különleges, hanem azért is, mert a felújított Zeneakadémia épületében először fogunk játszani, miközben sokunk számára a növendékkorunktól érett zenészkorunkig tartó időszakot jelképezi az épület. | hirdetés
 |
|
Mit tud a felújításról?
R. J.: A terveket láttam és arról vannak emlékeim, hogy az első felújítás során mit történt. A hatvanas években csak a Nagytermet újították fel, és nagyon figyeltek arra, hogy a terem akusztikája ne szenvedjen csorbát. A székeket ugyanott gyártatták, ahol a korábbiakat, a debreceni tonettgyárban. A pódium is rendkívül komoly kérdés, hiszen fontos felülete az akusztikának. Minden teremnek van saját akusztikája, ami meghatározó. A tervek szerint most a pódiumot is átépítik, és a széksorok is kényelmesebbek lesznek, így kevesebb hely lesz. Vitán felül áll, hogy szükség van a felújításra, megújításra, hiszen a terem valamikor iskolai hangversenyteremként szolgált. Biztosan funkcionálisabb, praktikusabb lesz, mint volt. Kíváncsian várjuk az első találkozást. Amikor a Zeneakadémián játszottunk, és bent ült a közönség, mindig otthonosan, hazai pályán éreztük magunkat.
Születésnapjukat éppen egy éve, tavaly szeptemberben kezdték ünnepelni. A Művészetek Palotájától az Évad zenekara megtisztelő címet kapták. Maradnak a Müpában?
R. J.: Jó a Müpában játszani, de 2013/14-es bérletsorozatunkkal visszaköltözünk a Zeneakadémia Nagytermébe. Azt gondolom, hogy jobban illik egy kamarazenekarhoz. Kíváncsian várjuk azt a hangulatot és kapcsolatot a közönséggel, amit mindig nagyon szerettünk.
A Liszt Ferenc kamarazenekar 2013/14-es bérletének hangversenyein neves szólisták lépnek fel. Januárban Csereklyei Andrea és Megyesi Schwartz Lúcia énekesnők adják elő Pergolesi Stabat Materét. Ugyanekkor fogja a zenekar első alkalommal játszani Beethoven Esz-dúr szeptettjét (Op. 20). Március 6-án a francia zenei élet új felfedezettje, David Fray lép fel a zenekarral, aki Mozart d-moll zongoraversenyét (no 20. K 466) játssza. Május 8-án pedig a 2007-es Csajkovszkij Verseny első helyezettje, a japán Mayuko Kamio hegedűművész Schubert A-dúr rondóját és Sarasate Carmen-fantáziáját mutatja be a Liszt Ferenc Kamarazenekarral.
|
 vissza |
|
|
| |
vissza a lap tetejére
