Impresszum | Előfizetés  
  2024. május 4., szombat
Mónika, Flórián

 
 
Nyomtatható változat
Kritika
Ebéd, idő - Borhab, Íz és Pezsgés étterem
2014-03. szám / DIBBUK

Van, amikor az ember rosszkor érkezik vendégségbe, ezúttal feltétlenül ez volt az érzésünk.

A dicstelen véget ért, közepes thai étterem helyén nyílt, romantikus nevű Borhab, Íz és Pezsgés étterem nem várt tárt karokkal bennünket. A „Majd a Buday” Péter celebszakács új vállalkozásában vagyunk, amely egyelőre igencsak kezdeti fázisban mutatja magát, noha ’majd féléve már biztosan üzemel. Az egyébként kedves és megnyerő felszolgáló rögtön elkámpicsorodik, mikor az ebédidő ellenére az á la carte étlapról szeretnénk rendelni, hasztalan próbál minket az ebéd­me­nü irányába lökdösni. Csökönyös kitartásunknak hála, szem­be­sül­he­tünk azzal, hogy az amúgy is kiábrándítóan szűk étlap számos eleme napközben nem is elérhető, így nem sokkal nagyobb a választék, mintha tényleg az ebédmenü mellett döntenénk, mint ahogy a kis éttermet szinte teljesen megtöltő többi, fegyelmezett vendég.
Az elhajlás elnyeri méltó büntetését: felfoghatatlanul sokat várunk az egy darab levesre és egy darab előételre. A pincér magától, minden reklamáló szó ellenére közli, hogy a várakozásért ezekre a fogásokra a ház vendégei vagyunk. Szimpatikus gesztus. A várakozás okaként viszont a konyha és a felszolgálók közti nézeteltérést jelöli meg, ami már abszolút nem is tartozna ránk. Úgy látszik, tényleg csak ebédmenüt lenne szabad értékesíteni, különben veszekedés van… A csicsókás zellerkrémleves szépen tálalva, külön krumplifánkokkal kísérve érkezik, az íze is jó, állaga ugyan kicsit kásás-vizes, de összességében nem okoz csalódást. A grillezett halloumi sajt egészen remek, kí­mé­le­te­sen pirított külső, forró és szaftos belső, mellé balzsamecetes friss gyümölcsök és vegyes, avokádós saláta a kiegészítés. Ilyen egy jó előétel, amely meghozza a kedvet a továbbiakhoz.
A „továbbiak” már csak háromnegyed sikert érnek el. Elsősorban a hozzávalók minőségén csúszik el az egyébként igen ötletes, babfasírtos hamburger. A babkrém-pogácsa ugyanis karakteres, a ráhalmozott, félangolosra sütött hátszíndarabok tökéletesek: szaftosak, puhák, ízgazdagok. Ugyanakkor a halom tetején szerencsétlenkedő, ömlesztett lapkasajt műfajilag, ab ovo elfogadhatatlan az emelt szintű gaszt­ro­nó­mi­á­ban, és semmiképp sem helyettesítheti az étlapon beígért cheddart. Sajnos kon­fek­ció­kész­let­ből származik a hamburger alja, az édeskés zsömle is, amely szivacsosan szétázik az aláöntött szószban. Azért ez így inkább fél siker, bár a hús és a babpüré derekasan helytáll. A házi készítésű chips akár jó is lehetne, ha friss és forró lenne, hidegen egyértelműen alacsonyabb az élvezeti értéke. Desszertre sajnos nem jut idő, ezt elszórakozták az előételekkel, amelyek viszont tényleg nincsenek rajta a számlán. Talán egy komolyabb csapatépítés lendíthetné előre a csapatot. A névben említett pezsgés csak akkor érhető el, így még nem.

VII., Rumbach Sebestyén u. 7.
Főétel: 1500–5000 Ft
Kritika (3,5)
hirdetés










vissza
vissza a lap tetejére | nyomtatható változat



 
 
Színház | Mozi | Zene | Art | Családi | Könyv | Gasztro
Kapcsolat | Impresszum | Előfizetés | Médiaajánlat
2009-2023 Copyright © Pesti Műsor