PM Online | Korábbi cikkeink

Vaskos közhely, de igaz: a filmezés ipar – a művészeti dimenzió ebben a vonatkozásban nem számít –, a pénz beszél. Eklatáns példái ennek az olyan filmtrilógiák vagy tetralógiák, mint a

Másnaposok vagy a Taxi-mozik, amikben a kőegyszerű történetpotenciál (másnaposok, illetve taxiznak) igazából egyetlen, igaz, nagyot szóló durrantásra elég, minden folytatás erőszakolt, izzadtságszagú és önismétlő.
Így van ez az Elrabolva-saga esetében is. A sztorimag az elrablás, pontosabban az azt kiváltó bosszúhadjárat (e filmek egyenes ági rokonai a bányászarcú és -empátiájú Charles Bronson-féle Bosszúvágy-filmeknek). Az Elrabolva 3 annyit tesz mindehhez, hogy a főhőst nem pusztán a reváns vágya hajtja, hanem ártatlanságának bizonyítása, miközben alvilági rosszakarói és a rendőrség egyszerre üldözi (nem mondhatnánk ismeretlennek ezt a helyzetet sem). Nem lőjük le a csavart azzal (hiszen minden tartalomismertetőben szerepel), hogy – egy érdektelen, unalmas és sablonokban dúskáló familiáris felvezetés után – főhősünk (Liam Neeson) nejét (Famke Janssen) lelövik, az elkövetők a gyilkosságot pedig a férjre terelik. Ezért történik, hogy apa az orosz maffiával (az aktuális vezető a kissé jellegtelen Sam Spruell) és az FBI-jal (a főhekus Forrest Whitaker) párhuzamosan hadakozik és akciózik.
Ha épületes jellemrajzokat és párbeszédeket nem is, de látványos, izgalmas verekedéseket és autósüldözéseket azért elvárnánk, de többnyire nélkülöznünk kell. A forgatókönyvíró Luc Besson (és gyakori társa: Robert Mark Kamen) mintha csak arra koncentrált volna, hogy egy-egy jeleneten túllendüljön, esetleg odasúgta a középszerű iparos rendezőnek, Olivier Megatonnak, hogy akkor itt kéne jönnie egy nagy „big-bada-bummnak”. Érvelvén, hogy Neeson és Whitaker majd megoldja. És láss csodát, tényleg megoldja, a két karizmatikus színész a gyatra könyv és a gyatra dialógusok ellenére életet tud lehelni az Elrabolva 3-ba. Mindennek lehet egy olyan sajnálatos következménye, hogy az Elrabolva felsorakozik a Taxi-folyamhoz, és a hármast négyessé toldják. Igen, a filmiparban a pénz minden, és mivel végső soron mi, nézők döntünk a folytatásról pénztárcaszavazatainkkal, nem kell csodálkozzunk. Se egy Elrabolva 4-en, se (mondjuk) egy John Wick 2-n (még ha ettől szederjesen forgolódnak álmukban a jobb érzésű filmbarátok).

Elrabolva 3 (16)
(Tak3n)