Budafoki buszhelyzet
2008-36. szám / GKA
Elöljáróban le kell szögezzem, érintett vagyok az alábbi történetben, így bár igyekszem a tényeket objektíven összefoglalni,
 némi elfogultság azért becsúszhat itt-ott.
A BKV május 28-án elfogadott paraméterkönyve a fővárosban csupán két kerületben, a 17.-ben (Rákoskeresztúr) és a 22.-ben (Budafok-Tétény) számol érdemi fejlesztéssel. Állítólag Keresztúron is volt apró morgás, ám a fejlesztések ellen igazi tiltakozás csak Budafokon alakult ki. (A 12. kerületben eredményesen tiltakoztak a helyi önkormányzat támogatását megszerző lakók a járatmódosítás ellen).
A végül 3 körzetet érintő tiltakozás június 20-án, az első lakossági tájékoztatók megjelenése után azonnal megkezdődött a leendő 150-es járat Balatoni út és Tegzes utca közötti összekötő szakaszán. Az útvonalon nincs járda, az utcák szűkek és két nehezen belátható kanyar is nehezíti a közlekedést, nem beszélve a Balatoni útra való kifordulás nehézkességéről, az ennek nyomán feltorlódó kocsisorról a kertes házak között. Ezzel szinte egy időben mozgolódni kezdett a szintén új 141-es járattal érintett egyik szakasz is. Itt több mint 100 éves épületek állnak a szűk utcákon, melyek egyike-másika alá is pincézett. Csupán július 10-én kezd tiltakozni a Hittérítő út, aminek oka igen egyszerű: akkor derül fény a paraméterkönyv módosítására, melynek következtében a busszal most is, ám családi házakon kívül mással – iskola, bolt, közintézmény – nem rendelkező utca rendes dózist kap: hétköznaponként 420–480 (a végszám függ a végleges, még nem ismert menetrendtől is) buszáthaladás az eddigi 210 helyett a jelenleg is gyéren kihasznált szakaszon.
A lakosok először azzal a problémával találják magukat szemben: kihez forduljanak? Egyértelmű lenne a BKV, de ott elhárítják a megkeresést, mondván a helyi önkormányzat kérte a fejlesztéseket, illetve a módosítást. Elindul az önkormányzat győzködése, levelek tucatjai születnek, szakhatóságoktól kérnek méréseket, szakvéleményeket a helyiek saját pénzükön, ám az önkormányzat hajthatatlan. Közérdek, mondja a témafelelős alpolgármester. A lakók visszakérdeznek: mi alapján? Miért ez a nyomvonal? Milyen felmérések, hatástanulmányok, kutatások alapján? Erre nincs konkrét válasz.
A budafoki városháza egy 2007. októberi VEKE-tanulmányra hivatkozik. A tanulmány valóban érdekes. Alapos munka. A három érintett terület közül kettő esetében a 4 VEKE alternatíva egyike sem a végül létrejövő megoldást tartalmazza, a 141-esnél 4-ből 2 igen, ám a tanulmány szerzői bölcsen leírják: ha a lakosság tiltakozna, ne ezek a verziók lépjenek életbe. A lakosok egyre értetlenebbül állnak az önkormányzat viselkedése előtt. A polgármester széttárja karját, az útvonalakat a BKV javasolta. Az alpolgármester előbb cáfolja az eszement Hittérítő úti forgalmat, majd szabadságáról visszatérve elnézést kér, mert rosszul számolt, de a tiltakozók is rossz adatokat adtak meg a jelenlegi menetrenddel kapcsolatban, állítja, és sosemvolt menetrendi számokkal „bizonyítja”, hogy bár sok lesz a busz, de a növekedés mértéke sokkal kisebb a lakosok által képzeltnél. Állandó hivatkozási alap lesz az a sok ember, akinek a buszok jók lesznek (előbb 10 000 ez a szám, majd 3000-re és 2500-ra csökken), szemben az összesen kb. 400 aláírással tiltakozóval. Megfoghatatlan tömeg szemben hús-vér, véleményüket vállaló állampolgárral. A naiv hit, hogy a közvetlen vezetőkkel lehet beszélni, megegyezni, lassan semmivé lesz. A sokszor hangoztatott hatalmi érv, miszerint senki sem szeret az utcájába buszt, de annak menni kell, majdnem igaz: mert ezt ugyan senki sem szereti, de azt még kevésbé, hogy nem tudni az okát, miért épp arra jön 18 tonna kékség. A lakosok fő problémája épp ez, nincsenek tudományos, egzakt indokok, magyarázatok, csak a hatalmi szó, a gőg, a kész helyzet elé állítás. Közben közeledik az indulási időpont, szeptember 6-a. | hirdetés
 |
|
Augusztus 13-án egyeztetés a városházán. A tiltakozók 3 pontban fogalmazzák meg javaslataikat: 1, amíg nincs megegyezés, ne épüljenek új megállók; 2, hívjon össze az önkormányzat lakossági fórumot az ügyben; 3 készüljön egy, az ügy minden részletét vizsgáló tanulmány (utasigények, zajszint, környezetterhelés stb.) és ezt követően kerüljenek kijelölésre az útvonalak. Az önkormányzat delegációja, melyben helyet kap Vitézy Dávid VEKE-szóvivő is, sok mindenről beszél (Vitézy például kifejti, hogy a lakossági tiltakozás értelmetlen), de a felvetett kérdésekre választ nem ad (ezt, pedig kötelessége lenne, lapzártáig – aug. 28 – nem tette meg). A buszok menni fognak, a következő fél év próbaüzem, ha nem gazdaságosak a járatok, módosítunk. De előtte megépül negyven-egynéhány buszmegálló, ha csak fél évre is. Igen gazdag cégnek néz ki hirtelen a takarékos BKV. A lakosság másnapra demonstrációt hív össze az alpolgármester lakókörnyezetébe. Körülbelül 150 ember jelenik meg a nyári szabadságolások idején.
Augusztus 18-án a buszmegálló építését megakadályozzák a Széchenyi, Pannónia és Dévény utcákban, ugyanezen a napon a Főváros Városüzemeltetési Bizottsága elfogadja a paraméterkönyv módosításait, köztük a Hittérítő úti belvárosi buszközlekedést. 19-én a munkások megint nem tudnak építeni, az önkormányzat és a BKV pedig sajtótájékoztatót tart, ahol megindul a civilek lejáratása: autósok, akik nem használnak buszt, törpe kisebbség szemben a csendes többséggel. A lakossági fórumot összehívják, szeptember 4-ére! A civilek a BKV főosztályvezetőt autóba ültetik, körbeviszik az érintett szakaszokon, és egyként állítják, mintha lett volna egy pont, amikor a szakember is fölhördült. Persze lehet, hogy kollektív érzékcsalódás volt. 21-én megálló nem épül, délután félpályás útlezárás az érintett szakaszokon. 22-én egyeztetés a rendőrséggel, akik megnyugtatják a tüntetőket: ha a munkaterületre nem lépnek be, de élőláncot vonnak köré, akkor nincs ok a beavatkozásra. Megálló nem épül. 25-én a civilek a BKV és a főváros szakembereivel ülnek le tárgyalni, eredmény nincs. 26-án az egyik megálló építése megkezdődik, a busz célcsoportjának számító nyugdíjas brigád temeti vissza a kitermelt földet és ültet fácskát.
Augusztus 27-én hajnali 4-kor fémkordonnal veszik körbe a megállók helyét. Reggel az élőláncot álló tüntetőket ellökdösik a rendőrök. A megállók építése elindul, de sokáig tart, mert először magántulajdonra épül egy, majd kapubejáró elé egy másik. A fővárosi városüzemeltetési bizottság napirendbe sem veszi a felfüggesztést kérő javaslatot, viszont elfogadja, hogy következő ülésére, szeptember 24-ére a BKV és az önkormányzat dolgozzon ki alternatívákat, addig mérjen forgalmat.
A civilek kíváncsian várják, hogy a júniustól a lakosság kérésére nem dolgozó, de időt húzó helyhatóság és a felelősséget semmiért sem vállaló szolgáltató vállalat mit tesz a szeptember 6–24. közti időszakban. A civilek biztosan számolják majd a forgalmat.
|
 vissza |
|
|
| |
vissza a lap tetejére
