Kritika (4,5)
Noémi és Noella – Kolibri Évadnyitó Reneszánsz Fesztivál
2008-38. szám / Bóta Gábor
Két tehetséges bábszínész valószínűleg meglehetősen jól szórakozott a próbákon, és ezért kiválóan szórakoztatnak minket is.
 Nem a szokásos kesztyűs bábukat vagy marionetteket használják, hanem tulajdonképpen olyan figurákat, amelyek játékok is lehetnének, nem igényelnek rafinált mozgatási technikát. Csak kicsit groteszkebbek, bumfordibbak, elrajzoltabbak a szokásosnál. Vannak pöttömnyiek és ormótlanul nagyok, ilyen például egy jókora bálna, amit Csató Kata, mintha úszógumi lenne, húz a derekára, aztán illegeti-billegeti magát a fura „öltözékében”, miközben alig fér el benne a színpadon. De a nézők közé is kimegy ebben a „szerelésben”, és még vizet is fújtat ránk, mintha a bálna lihegné ki magából. Csató és Bartal Kiss Rita két habókos, pipiskedő úrinőt alakítanak, akik akkurátus, szertartásos teázásba kezdenek, feltehetően nyugodt és eseménytelen hétköznapjaik valamelyikét töltik. Lényegében nincs beszéd, néhány szó hangzik el csupán, bábpantomimet látunk.
Az eseménytelenségbe betörnek az állatok. Egy egész sereglet, amelynek tagjait a színésznők, mintha száz kezük lenne, fiókból, táskáikból, asztal mögül, szinte a föld alól is varázsolják elő. Valószínűtlen kavalkád jelenik meg a Kolibri Évadnyitó Reneszánsz Fesztivál kis színpadán, a Jókai téren. Tömegnyomor keletkezik a deszkákon mindenféle állatokból. Egyszerre többet is mozgatnak a játékosok, de vannak arra trükkjeik, hogy amelyikbe éppen nem tudnak életet lehelni, az is elevennek hasson. Például színes napernyőre, mintha körhinta lenne, ültetnek fel jó néhány bábfazont, megpörgetik az ernyőt, az poétikusan röppen a díszes sereglettel, miközben más figurákat is meg lehet mozdítani, át lehet lelkesíteni. Mintha Noé bárkájának hihetetlenül összezsúfolt állathadát látnánk. Egy izgő-mozgó állatcsendéletet, ugyanolyan karikaturisztikus, ironikus, kedvesen torz pofákat, mint amilyenre formálja a két színésznő az állatok közt tipegő, ügyetlenkedő és finomkodó két hölgyet is. Az egész egy helyes, nyelvöltögetős dili, amiben fityiszt mutatnak a nagyképű művészkedésnek, a modoros nagyzolásnak, és nem akarnak többet, mint fantáziadús ötletességgel mókázni.
Ez sikerül is, hatalmasakat nevet a publikum apraja és nagyja, ez az a típusú előadás, ami minden korosztályra remekül hat. | hirdetés
 |
|
Két színésznőnek „elszállt” az agya. Kötetlenül, béklyóktól mentesen, a saját erejükből, a maguk felvidítására is létrehoztak egy produkciót, írók, tervezők, játékosok két személyben. Láthatóan igencsak élvezik, amit csinálnak. És ez az élvezet átragad a nézőkre is.
|
 vissza |
|
|
| |
vissza a lap tetejére
