Interjú
Diszkó, népzenei alapon
2008-41. szám / WG
A Kerekes Band legújabb albuma nemrég jelent meg Fel a kalappal! címmel, amit aztán az A38 hajón mutattak be nagy sikerrel.
 Az egri bandából Fehér Viktor (dob) és Fehér Zsombor (furulyák, duda, szaxofon) válaszoltak a kérdéseimre.
Elégedettek vagytok a lemezbemutató bulival, sikerült megtölteni a hajót?
F. V.: Közel telt ház volt, ami nagy öröm a számunkra, és másoknak meg nagy tanulság. Az A38 és a közönség hisz bennünk, viszont vannak, akik még nem.
F. Zs.: A koncertet a szőrösszívű norvég zsűritag 9,6 ponttal értékelte, talán, mert a Pop Szegecsben nem sikerült elsőre a hátraszaltó.
Két nappal a lemezbemutató után Dublinban léptetek fel a Quimby társaságában. Jártatok már arrafelé korábban is?
F. Zs.: A mostani volt a negyedik alkalom. Eddig több mint 15 koncertet adtunk ott, és mindig az íreknek zenéltünk, ez most viszont egy kifejezetten magyar buli volt. A főszervező az egyik leglelkesebb rajongónk, aki végre egy olyan koncertet akart szervezni, ahol a helyi magyarok rophatják a csángó boogie-t.
A honlapotok hangvétele kimondottan viccesre van véve. Ti ennyire nem veszitek komolyan magatokat?
F. V.: Alapjában véve nem szeretjük a szentimentális világzenés hozzáállást, amikor a „téma komolyságával” adnak el teljesen kommersz produkciókat. De a Gogol Bordello szánalmas, KGST-retrós, 21. századi Mikroszkóp Színpadát sem bírjuk. Mi más oldalról közelítünk. A zenénkben viszont nem törekszünk humorra. Az, hogy a honlap nyelvezete, képi világa „esetleg” humoros, az azért van, mert itt éljük ki a dalszövegek hiánya miatt fellépő kommunikációs űrt. A szövegekkel, a vizuális világgal üzenünk magunkról.
Instrumentális muzsika ritkán arat nagy sikert nálunk, nektek ment. Tartjátok ezt az irányt, vagy a későbbiekben terveztek énekeseket is bevonni és dalokat írni?
F. Zs.: Könnyű lenne elbújni valami buta kis dal vagy riszáló énekes mögé. Frontálisan jelen lenni az igazi megmérettetés, így nem engedhetünk meg magunknak semmilyen hibát. Beleadunk apait-anyait, azt mindenki meghallhatja…
F. V. : Ebből a zenéből nekem nem hiányzik az ének. A Fel a kalappal! lemezen ugyanakkor hallhatók szövegek, amiket gondosan válogattunk ki többórányi saját gyűjtésből. De a lemez más, mint a koncert. | hirdetés
 |
|
Hogyan dolgozik a stúdióban egy ethno-funker: előbb a népzenei motívum van meg vagy a popzenei alap?
F. Zs.: A számok a próbateremben születnek meg, csiszolódnak, s végül a színpadon dől el, hogy stúdióba kerülnek-e vagy sem. Nekünk ez a „recept” vált be. Más receptek viszont folyamatosan elvéreztek: például hogy készítsünk hiphop alapú reggae-t a Béreslegényből, miközben Ákos dorombozik, Viktor pedig perkázik. Az a legnagyobb öröm, hogy egyszerű zenei magokból virágoztatunk ki valami organikusat. Talán ez a zenénk legnagyobb titka.
Kacskaringós úton jutottatok el a tiszta népzenétől az ethno-funkig. Mik voltak a legfontosabb fordulópontok?
F. Zs.: A mai napig szent szavak nekem: Gyimes, Tímár Viktor, lassú magyaros vagy épp Fedémes. Más fajsúlyú levegővel telik meg a tüdőm tőlük. Csakúgy, mint Jimi Hendrix nevére. Ha ez a levegő a furulyán keresztül távozik, akkor érthető az eredmény. Nagy fordulópont volt, amikor egy gyimesi népzenei gyűjtőút során rájöttem, hogy mestereim mind-mind „helyi Hendrixek”, játékmódban és zenei gondolkodásban egyaránt. A hangzás előállítása az, ami a legfontosabb eleme a kísérletezésemnek. Ha gitáros lennék, már mindent kitaláltak volna helyettem, viszont furulyára még nem nagyon gyártanak effekteket.
F. V.: A népzene és a parasztemberekkel való találkozás volt az, ami megtaníttatta velünk, hogy miről is szól a népi kultúra, ugyanakkor ráébresztett arra is, hogy mi már egy másik kultúra részei vagyunk. Amikor most nyáron kint voltunk Jamaicában, ugyanez az érzés fogadott: itthon „autentikus” reggae-t játszani, az ugyanolyan önbecsapás, mint városon parasztzenét.
Szerintetek világzene a tiétek?
F. V.: A világzene egy nyugatiak számára kitalált címke, amibe a tradicionális népzenéktől az afrodiscóig mindent bele lehet passzírozni. Ilyen értelemben mi is világzenét játszunk, mert merítünk a népzenéből. De a zenénk legalább ennyire rock, funk, dub vagy partyzene is. Nem törekszünk a világzenei trendek mentén haladni.
F. Zs.: Olyan zenét játszunk, amitől elsőre a térdizület indul be, s csak utána a hipotalamusz. Az ethno funk gyógyhatása kipróbálható bármelyik koncertünkön.
Idén A kultúrák közötti párbeszéd európai évének magyarországi nagykövetévé választottak benneteket. Szépen hangzik, de mi lesz, amit majd nektek köszönhet az utókor?
F. Zs.: Nagykövetként, azt hiszem, azt vagyunk hivatottak megmutatni, hogy különböző kultúrák mennyire megtermékenyítően hatnak egymásra. Aki meghallgatja a lemezeinket, az megérzi, milyen jól megfér egymás mellett egy drum and bass dob-basszus menete egy gyimesi keservessel, mindenféle ráerőltetés nélkül. Nemcsak, hogy megfér egymás mellett, hanem különböző jelentésekkel, érzésekkel is kiegészítik egymást.
|
 vissza |
|
|
| |
vissza a lap tetejére
