Ajánló
A budapesti sivatag egyik eldugott zugában valóságos üzbég oázis található. Ez annál is örömtelibb hír, mert egész régiónkban nincs másik üzbég étterem, annak ellenére, hogy az egykori Szovjetunióban ez az ázsiai tagköztársaság az 1001 éjszaka mesés csodájának számított. Az Ördögárok utcában azonban teljesen autentikus környezetben, üzbég szakemberek főzik a friss alapanyagokból készülő bárányételeket, a sűrű leveseket, az egzotikus ízű szószokat, sőt, még a híres, szemre is megkapó lepénykenyér, a lepjoska is helyben készül. A tulajdonos házaspár még arra is gondot fordított, hogy a hagyományos, faszenes kemencét, a tandírt is Üzbegisztánból szerezze be. Így aztán nem csoda, ha percről percre egyre jobban megfeledkezünk arról, hogy tulajdonképpen Budapesten vagyunk, és átengedjük magunkat a hangulat varázsának. Sőt, ha a vízipipás különterembe vackoljuk be magunkat, törökülésbe kucorodunk a kényelmesen körbepárnázott asztal körül, már el se hisszük senkinek, hogy nem a mesés Keleten tartózkodunk. Az udvar is megkapó szépségű, ennek kialakításában egy Budapesten élő üzbég festőművész is részt vett, így az ő jó ízlését is dicséri a csodaszép kútban végződő kanális-rendszer, a lankás domboldal. Az udvar mellett a belső tereket is díszítő, kézzel készített csempe-alkotásokat és más lenyűgöző díszeket szintén üzbég körutakról szerezték be az odaadó tulajdonosok. Úgyhogy dőljünk hátra nyugodtan, amíg a faszénen pirulgat a zsenge báránysaslik, készül a tandír kemence oldalára tapasztott töltött tészta, a szamsza, és hatalmas rézüstben fortyog a gazdag rizses hús, a plov, a nemzeti eledel. Becsüljük meg a komótos, ráérős étkezés varázsát, és közben kezdjünk el gondolkozni, hol is van ez a csodálatos Üzbegisztán? És van ma félfogadás?
|
vissza
vissza a lap tetejére
