Impresszum | Előfizetés  
  2024. július 15., hétfő
Henrik, Roland

 
 
Nyomtatható változat
Interjú
„Veszett fejsze nyele vagy egyre többen érdeklődnek a komolyzene iránt?” – beszélgetés Szamosi Szabolccsal, a Filharmónia Magyarország ügyvezetőjével
2024-02. szám / Tompos Vince

Tavaly ünnepelte fennállásának tizedik születésnapját a Filharmónia Magyarország. Hazánk leg­nagyobb klasszikus zenei koncertszervező irodájának van oka az örömre, hiszen fennállása óta számos sikert ért el. A fiatal korosztály zenei érzékenysége mellett a jubileumi ünne­ség­so­rozat-­
ról, a komolyzene szerepéről és a legfrissebb aktualitásokról is kérdeztem Szamosi Szabolcsot, a Fil­har­mónia ügyvezetőjét.

A Filharmónia több mint hetven éve meghatározó szereplője Magyar­or­szág klasszikus zenei életének, az elmúlt tíz évben pedig ismét or­szá­gos társasággá alakult. Honlapjukat böngészve könnyen megálla­pít­ható, hogy bizonyára hatalmas munka állhat Önök mögött.
Sz. Sz.: A klasszikus zene megismertetése, megszerettetése a misz­szi­ónk. Rendkívül izgalmas járatlan utakat kitaposni, mert a világ vál­to­zik, kellenek az új ingerek, az új módszerek, miközben a cél évtizedek óta ugyanaz. A zene olyan csoda, amiért nemcsak érdemes, de lehet is küzdeni. Közelebb kell vinni mindenkihez, mert hatása sokkal szé­le­sebb körű, mint elsőre gondolnánk. Nem a nulláról kellett építkeznünk, azonban meg kellett újítanunk egy nagy hagyományú, hosszú idő óta magas minőségben dolgozó szervezetet. A Fil­har­mónia Magyarország 2013-ban indult, és vált országos szervezetté, elődje az Országos Filharmónia 1952-ben kezdte meg működését. Az ifjúsági koncertjeink évente kétszázezer gyerek szá­má­ra, több mint kétszáz településen valósulnak meg, felnőtt bérletet pedig összesen tizennégy városban lehet vásárolni. Igyekszünk idén is minél több programot szervezni a kisebb településekre is, hogy egyre szé­le­sebb közönség találkozhasson magas színvonalú klasszikus zenével.

Weboldalukon járva az is szembetűnő, hogy valóban igyekeznek minden korosztállyal meg­ked­vel­tetni a ko­molyzenét.
Sz. Sz.: Az egyik legfontosabb feladatunk az, hogy a fiatalokat megszólítsuk. Tesszük ezt egyrészt az előbb említett ifjúsági koncertekkel, másrészt a hétvégente a nagyvárosokban megrendezett családi koncertekkel. Lényeges része ezeknek a családi programoknak, hogy legyen egy moderátor is, aki összeköti a színpadon muzsikáló zenészeket a közönségben helyet foglaló gyerekekkel. Igyekszünk olyan nyelven megszólítani őket, ami számukra is vicces vagy érdekes, és lehetőséget teremt, hogy interaktívan kapcsolódjanak a zeneművekhez. Azt tapasztalom, a gyermekek sokkal fogékonyabbak a klasszikus zenére, nyitott szívvel és füllel hallgatják a koncerteket, érdeklődve figyelik, mi zajlik a színpadon.

Hogyan ünnepelték a Filharmónia Magyarország jubileumi születésnapját?
Sz. Sz.: Tavaly novemberben egy ünnepélyes gálakoncertet szerveztünk a Zeneakadémián, ahol első alkalommal adtuk át a Filharmónia-díjat, amelyet a Nemzeti Filharmonikusok vehettek át. Nagy öröm számomra, hogy a tizedik születésnapra egy különleges produkciót is sikerült megalkotnunk – a címe: OperaCinema. Ismert operarészleteket választottunk ki, amelyekhez filmeket társítottunk. Miután az Operaház énekeseinek tolmácsolásában felhangzanak az eredeti áriák a színpadon, a filmekben a gyerekek számára lefordított, az ő életükből merítkező sztorikon keresztül válnak érthetővé az operák ismert színészek közreműködésével. A műsorhoz illesztett kisfilmek egy kiváló filmes csapat munkája, Tiszeker Dániel rendező vezetésével. Az operák részletei filmzenében is megszólalnak, ahogy Balázs Ádám Oscar-díjas zeneszerzőnk megálmodta. A Magyar Állami Operaházban novemberben és januárban már volt egy-egy előadásunk – a program már el is indult az országos turnéra: idén az ország hét megyéjében lesz látható a Filharmónia szervezésében. A tervek szerint a következő évben országszerte folytatódik az OperaCinema bemutatója. Azt gondolom, hogy az ifjúsági koncertek palettáján egy rendkívül színes és újszerű produkció született; büszke vagyok, hogy kemény csapatmunkával létrehozhattuk.

Az Orgonák Éjszakáját hat évvel ezelőtt rendezték meg először. Idén a szokásosnál kicsit korábbi idő­pontban bukkannak fel az orgonák az ország legváratlanabb helyszínein…
Sz. Sz.: Ebben az évben a Filharmónia Magyarország egyik legközkedveltebb rendezvénye, az Orgonák Éjszakája pünkösd szombatján, május 18-án valósul meg – az országon belül közel száz programmal várjuk az érdeklődőket. Nagy öröm számomra, hogy a korábbi években néhány határon túli településen is jelen lehettünk. Ebben az évben nemzetközi lesz az eseményünk: az Orgonák Éjszakája 2024-ben a kultúrintézetekkel együttműködésben közel harminc országban valósul meg. Idén például New York, London, Bécs, Berlin, Prága és Róma is bekapcsolódik a közös ünneplésbe. Izgalmas lesz, ahogy az időzónákon átívelő programsorozat Japán és Dél-Korea után megérkezik Magyarországra, majd halad tovább nyugat felé. Tavaly is volt egy dél-amerikai ország, ahol akkor indult el a programsorozat, amikor itthon mi még az igazak álmát aludtuk...

Tavaly augusztusban volt alkalmam részt venni az Orgonák Éjszakájának egyik budapesti nyitóeseményén, a Fővárosi Állatkertben. Nem volt nehéz észrevennem, hogy a gyerekek igazi, őszinte érdeklődéssel hallgatták a komolyzenei műveket…
Sz. Sz.: Jó a példa, amit mond. Az Orgonák Éjszakáján az egész napos programsorozat alatt igyekszünk mindenfajta korosztálynak az érdeklődését felkelteni – és valóban így van ez akkor is, amikor a Fővárosi Állatkertbe elvisszük a hangszerek királynőjét. De ezen kívül vannak más fesztiváljaink is, amelyeknek az a céljuk, hogy megszólítsuk azokat, akik még nem jutottak el koncerttermekbe, nem találkoztak az élménnyel. Ezen gondolatmenetet képviseli a kulturális tárca új programja, a Petőfi Kulturális Program is, amibe a Filharmónia is szervez eseményeket más szervezetek mellett, amit kiváló kezdeményezésnek tartok az 5000 fő alatti településeken.
hirdetés

Hogy látja, ezekre a programokra fogékonyak az idősebb korosztály tagjai is? Miképp fogadják ezeket az eseményeket azok, akik még egyáltalán nem jártak komolyzenei koncerten?
Sz. Sz.: Azt kell, hogy mondjam, hogy abszolút optimista vagyok, hiszen egyre többen érdeklődnek a programjaink iránt, és a világjárvány óta az idei évadban éreztem először, hogy újra ugyanaz a létszámú közönség tölti meg a koncerttermeket, mint a pandémia előtt. Ez egy fontos törekvésünk volt, amit idén sikerült is elérnünk, természetesen sok befektetett munkával. Fontosnak gondolom ugyanakkor az új ötleteket, utakat, mindig van lehetőség tovább fejlődni.

A közelmúltban járt le a Dallamvivők című pályázatuk beadási határideje, mit érdemes tudni erről a szintén fiatalok zenei nevelését segítő pályázatról?
Sz. Sz.: Évente annyi gyereknek adunk koncertet, hogyha megfognák egymás kezét, körbeérnék a Ba­la­tont. Szükséges, hogy legyenek zeneileg értékes, ugyanakkor vicces, innovatív megközelítésű, érthetően moderált koncertek, gazdagodjék a választék évről évre. A pályázat segít rátalálni ezekre a koncertekre, lehetőséget ad az előadóművészeknek zenei elképzeléseik tökéletesítésére. Egy nívós szakmai grémium választja ki a legjobb alkotásokat, a pályázatok elbírálása során az is újdonság lesz, hogy a gyerekeket a zsűrizésbe is bevonjuk. Azt pedig, hogy végül ki lesz az első és a harmadik helyezett, teljes mértékben egy gyerekekből álló zsűri fogja eldönteni. Tavasszal lesz egy ifjúsági konferenciánk is, amelyre nemcsak tanárokat, művészeket, szervezőket várunk, hanem külföldről is hívunk előadókat. Ez az a program, amely lezárja a Filharmónia tizedik születésnapi ünnepségsorozatát.

Amellett, hogy a Filharmónia Magyarország ügyvezetője, 2020 óta a Szegedi Dóm zeneigazgatójaként is tevékenykedik.
Sz. Sz.: Annak idején dr. Kiss Rigó László püspök úr kérésére örömmel mondtam igent arra a felkérésre, hogy az egyházzene vérkeringésébe ismét bekapcsolódjak. A Filharmónia előtt orgonaművészként, kar­nagy­ként, egyházzenészként éltem életem nagy részét. Előadóművészként továbbra is koncerteztem, de az egyházzene kicsit háttérbe szorult az elmúlt években, pedig rendkívül fontosnak tartom a zenei szol­gá­latok minőségét a liturgikus alkalmakon. Örülök, hogy sikerült Püspök atyával megtalálnunk azokat a metszéspontokat, amelyek nem akadályozzák a Filharmóniában végzett tevékenységemet, de hasz­no­sít­ha­tók egyházzenei tapasztalataim, elképzeléseim.

Ennyi elfoglaltság mellett mi az, ami kikapcsolja? Marad egyáltalán ideje a felsoroltak mellett a fel­töl­tő­désre?
Sz. Sz.: Talán közhelynek hangzik, de azt kell mondjam, hogy az az örömteli és különleges az életemben, hogy a zene a hobbim és a munkám is egyben. Nagy öröm számomra, amikor meghallgathatok egy-egy koncertet, mivel az ilyen alkalmak képesek feledtetni velem azt a több száz kilométert, amit meg kell tennem ahhoz, hogy részese legyek ezeknek az élményeknek. Enélkül az élmények nélkül nem is szabad és nem is érdemes ezt a munkát végezni.






vissza
vissza a lap tetejére | nyomtatható változat



 
 
Színház | Mozi | Zene | Art | Családi | Könyv | Gasztro
Kapcsolat | Impresszum | Előfizetés | Médiaajánlat
2009-2023 Copyright © Pesti Műsor