RSS | Impresszum | Előfizetés  
  2020. július 8., szerda
Ellák

 
 
Küldés e-mailben Nyomtatható változat

16. Titanic Nemzetközi Filmfesztivál
2009-07. szám / Összeállította: KG

Egy, csak egy filmfesztivál van talpon e vidéken, mely nemzetközinek mondhatja magát, hivatkozási alappá vált az évek során, kínálatában pedig rendre felbukkannak mindazok az alkotások, melyek sikerrel járták meg a világ mérvadónak mondott filmfesztiváljait, de ha nincs a Titanic,
valószínűleg sosem jutnának el – hacsak nem kézen-közön, a nem hivatalos csatornákon – mihozzánk. Az sem ritka, hogy egy-egy titanicos versenyfilm épp a sikeres fesztiválszereplésnek köszönhette, hogy a későbbiekben a hazai mozikba is elkerült, de a tapasztalat azt mutatja, hogy azok a filmek is jól járnak a titanicos bemutatkozással, melyek már a fesztivált megelőzően gazdára találtak. A leginkább persze a forgalmazási kérdésekre fittyet hányó néző jár jól, akire 10 nap intenzív mozizás vár, ezúttal négy helyszínen, a Kinóban, a Toldiban, az Örökmozgó Filmmúzeumban és az Uránia Nemzeti Filmszínházban. Az alábbiakban az idei fesztivál legnépszerűbbnek ígérkező filmjeiről olvashatnak.


Gomorra
Míg az olasz-amerikai maffiózók vállon veregették Francis Ford Coppolát, amiért a mester előnyös színben ábrázolta őket A keresztapában, addig a nápolyi kollégák halálos fenyegetésekkel jelezték, hogy nem értenek egyet Roberto Saviano maffiózó-ábrázolásával. Saviano regényéből Matteo Garrone készített filmet, mely a tavalyi év nagy fesztiválsikere volt. A nápolyi maffia szennyesét öt, egymástól független történetben kiteregető alkotás majdnem mindent vitt: nyert Cannes-ban, tartolt az Európai Filmdíjon, szerepelt a Golden Globe-jelöltek között, egyedül az Oscar-gálára nem sikerült bejutnia.

Berlin Calling
Hannes Stöhr első filmje egy NDK-ban bebörtönzött, de már az egyesült Németországban szabadon bocsátott férfi helykeresését követte nyomon (ez volt a hazájában nagy sikerű Berlin is in Germany), tavaly bemutatott második játékfilmje, a Berlin Calling pedig egy techno DJ üzemszerű működését, a bulikat, a csajokat és a drogokat mutatja be az alkalomhoz illő zenei kísérettel és Rita Lengyel közreműködésével.

Man on Wire
1974. augusztus 7-én egy 24 éves francia fiatalember többször is átsétált a World Trade Center ikertornyai közé, azaz több mint 400 méter magasságban kifeszített huzalon, és ezzel minden idők egyik leglátványosabb (ma már művészi teljesítményként ünnepelt) bűncselekményét hajtotta végre. Az elkövető, azaz Philippe Petit a főszereplője James Marsh idén Oscar-díjjal jutalmazott dokumentumfilmjének (és a Felhőkkel táncoló című, önéletrajzi könyvnek is, mely tavaly jelent meg magyarul).

The Candidate
A tavalyi Titanic egyik legnépszerűbb indulója volt a dán Ole Bornedal csavaros thrillere, a már címében is félrevezető Csak egy szerelmesfilm. Már csak e szép emlék okán is jó hír, hogy idén sem maradunk dán noir-kísérlet nélkül: a Bornedal filmjében gonoszkodó Nikolaj Lee Klaas ezúttal egy védőügyvédet játszik, akit rejtélyes zsarolói egy gyilkossági üggyel igyekeznek sakkban tartani. A méltán népszerű dán színészre Hollywood is kezd felfigyelni, legalábbis ezt bizonyítja, hogy szerepet kapott A Da Vinci-kód folytatásaként beharangozott Angyalok és Démonokban.

Un conte de Noël
Arra a kérdésre, hogy rendező kollégái közül kiknek a filmjei állnak közel hozzá, Olivier Assayes, a tavalyi Titanic díszvendége elsőként Arnaud Desplechin nevét említette; és íme, idén a nézőbarátnak aligha nevezhető Desplechin új filmje, a Cannes-ban debütált Karácsonyi mese is szerepel a kínálatban. Emmanuelle Devos, Mathieu Amalric és Catherine Deneuve, azaz a rendező előző (nálunk Ha te nem lennél címmel, DVD-n bemutatott) filmjének mindhárom főszereplője feltűnik e két és fél órás, szerteágazó családtörténetben.

Adventureland
Greg Mottola a szép emlékű Kiruccanókkal kezdte, majd a Superbaddel folytatta rendezői pályafutását, az idei Sundance Filmfesztiválon bemutatott Adventurelanddel pedig jó eséllyel pályázik az év egyik legmenőbb tini-vígjátékának címére. Főszerepben A tintahal és a bálnából ismerős Jesse Eisenberg és Kristen Stewart az Alkonyatból.
hirdetés


Timecrimes
Spanyol, kis költségvetésű időutazós sci-fi, melyről az amerikai geek-fórumokon (a 32 éves Nacho Vigalondo filmjét ugyanis már Amerikában is bemutatták) csakis dicsérő szavakat olvasni. Hősünk, kinek homlokán ott virít az „átlagember vagyok” megkülönböztető jelzés, mindössze egyetlen ártatlannak tűnő órát utazik vissza az időben, de mint arra a műfaj korábbi kísérletei is rámutattak, akár egyetlen elidőutazott óra is beláthatatlan következményekkel járhat. Vigalondóra nézve a következmények egyértelműek: hollywoodi karrier várható, melynek első lépésekén t valószínűleg megkérik, forgassa a filmjét 50 millió USD-ből, Brad Pitt-tel vagy Eric Banával Jose, az átlagember szerepében.

További tippjeink
• Baltasar Kormákur: White Night Wedding
• Blutch–Burns–Caillou–Sciullo–Mattotti–McGuire: Fear(s) of the Dark
• Henrik Ruben Genz: Terribly Happy
• Udayan Prasad: The Yellow Handkerchief
• Hong-jin Na: The Chaser
• Michael James Rowland: Lucky Miles
• Thomas Clay: Soi Cowboy
• Antti-Jussi Annila: Sauna
• Maïwenn Le Besco: Le Bal des actrices
• Steven Soderbergh: Che: Part One

16. Titanic Nemzetközi Filmfesztivál, Budapest
Március 26.–április 5.
Kino, Toldi, Örökmozgó Filmmúzeum, Uránia Nemzeti Filmszínház

vissza

Értékeléshez  jelentkezz be!
vissza a lap tetejére | küldés e-mailben | nyomtatható változat



 
 
Színház | Mozi | Zene | Art | Gyerek | Könyv | Gasztro
Kapcsolat | Impresszum | Előfizetés | Médiaajánlat | RSS |
2009 Copyright © Pesti Műsor