PM Online | Színház

Bán Teodóra tíz éve vezetője a fővárosi tulajdonú Szabad Tér Színház Nonprofit Kft.-nek, amelyhez a Budapesti Nyári Fesztivál s annak két nyári színháza, a Margitszigeti és a Városmajori Szabadtéri Színpad tartozik. Ám szeptember 11-i kinevezése óta már a Tavaszi és Őszi Fesztivált szervező Budapesti Fesztivál és Turisztikai Központ Nonprofit Kft. vezetésére is

megbízást kapott. A kulturális tartalom mellett a főváros turizmusának képviselete is az irányítása alá tartozik. A két egymást erősítő profil, a kultúra és a turisztika találkozása egy vezetésben számos előnyös lehetőség kialakítására, konstruktív feladatok kidolgozására ad lehetőséget.
Már tavaly tavasszal felmerült, hogy a Szabad Tér Színházat összevonják a Budapesti Tavaszi és Őszi Fesztivállal, valamint a fővárosi tulajdonú Budapesti Turisztikai Desztináció Menedzsment Szolgáltató Nonprofit Kft.-vel. Ön akkor azt mondta, hogy az ötlet ugyan jó, de hogy egy vezetés alá tartozzanak a különböző profilok, nehezen kezelhető helyzetet idézhet elő. Most mégis a teljes vezetés az ön kezébe kerül.
B. T.: 2012-ben megtörtént az egyesítés Vitézy Zsófia vezetésével, de a Szabad Tér Színház és így a Budapesti Nyári Fesztivál továbbra is megtarthatta önállóságát. Kezdetektől támogattam és jó ötletnek tartottam a tervet, hiszen egyre erősebb az elvárás a Budapest-branddel szemben a kultúra és a turisztika találkozásának tekintetében. A Budapesti Nyári Fesztivál az összeolvadásból történt kimaradását az eltérő szervezeti konstrukció, a kezelésében álló két színház működtetése indokolja. A nyári színházak üzemelése és profilja is eltérő. A nagy kiállítású, látványos bemutatóknak, produkcióknak a Margitszigeti Szabadtéri Színpad ad otthont, ahol operákat, musicaleket, táncelőadásokat láthat a közönség. A Városmajori Színpadon elsősorban prózai, zenés színházi és gyerekelőadásokat, valamint koncerteket tartunk. Tavaly a Margitszigeten három operát mutattunk be önerőből, így többek közt Erkel István királyát Nagy Viktor rendezésében, Kentaur díszletével, az MR Szimfonikusokkal, s új rendezésben játszottuk a Pillangókisasszonyt, melyben Rost Andrea debütált. A két céget külön-külön menedzsmenttel abszolút tudom külön kezelni, és bár mindkettőnek más a feladatköre, mégis ily módon megférnek és eredményesek egy vezetés mellett.

Azzal, hogy a budapesti nagy fesztiválok irányításában feladatot kapott, gondolom, van ráhatása és elképzelése is a főváros egész éves kulturális arculatára, illetve arculatáról.
B. T.: A külföldi és az országon belüli pozíciók tekintetében is jelentős az elvárás irányunkban. Évek óta nagyon jó csapattal dolgozom a Szabad Tér Színházban és szeptembertől már a szervező Budapesti Fesztivál és Turisztikai Központban is, de természetesen nem kizárható, hogy a vezető ízlése tükröződjön és az ő álmai valósuljanak meg az általa képviselt színházakban, játszóhelyeken, az érzékeny reagálást igénylő koncepciókban. De nem csak a szellemi értékek közvetítése és gyarapítása fontos számomra, másként is szükségesnek gondolom az építkezést: fontos a környezetünk, a színházaink épületének mint közösségi helyszínnek a komfortja, hogy méltón fogadhassuk a művészeket és a közönséget is. Jövő nyáron érkezik a második fázisához a Margitszigeti Szabadtéri Színpad felújítása. Az idei szezon kezdetére fejeződött be az első periódus, ami a színpad teljes felújítását jelentette, monumentális látványtetővel és szcenikai felszereléssel, valamint a Víztorony és a közönségforgalmi rész rekonstrukcióját. Nem könnyű feladat, nagy kihívás a művészeti vezetés mellett koordinálni a beruházást, de a nemzetközi viszonylatban is páratlan eredmény igazi örömet jelent nekem és a közönség számára is.

A vezetése alatt álló színházak és a fesztivál látványos fejlődésének, sikerének köszönhető tehát a kinevezés?
B. T.: Szerintem egészen biztosan így van. Valószínűleg balettművészként nem lelt volna rám a lehetőség, hogy ilyen komoly kihívásnak megfeleljek. A rám bízott vagy általam megtalált feladatok és szolgálatok irányíthatták a városvezetés figyelmét a munkámra. Sok esetben kell kiállnom és nem egyszer heroikus küzdelmet folytatnom, meggyőzve a feladat megvalósítása érdekében a döntéshozókat. Soha nem magamat képviseltem és helyeztem előtérbe, hanem mindig a cél és a megoldáshoz vezető lépések fontosak számomra. Igaz, soha nem kaptam akkora muníciót, hogy elszálljak vele, de az igazsághoz tartozik, hogy ez az utóbbi évben változott, és mindezt most a margitszigeti nagyszínpad beruházása koronázza meg.

A Nyári Fesztiválnak van egy kialakult arculata, ahogy az Őszinek és a Tavaszinak is. Ezek némileg egy vágányra kerülnek, vagy el lehet különíteni őket továbbra is?
B. T.: A már említett nyári szabadtéri színházakban zajló Nyári Fesztivál saját önálló produkciókat állít ki. A Tavaszi és az Őszi Fesztivál programja a tradíció szerint az évszakokra építve – és ezen időszak alatt ünneplőbe, fesztiválhangulatba öltöztetve a várost –, a kultúrát szolgáltató legjelentősebb intézmények közreműködésével zajlik. A Tavaszi Fesztivál célja a klasszikus hagyományok és értékek közvetítése újracsomagoltan, míg az Őszi – már Café Budapest néven – a kortárs művészeteket és a progresszív műfajokat részesíteti előnyben. Ami a közös mindhárom fesztivál küldetésében, hogy a legigényesebb formában és előadókkal reprezentálja a magyar kulturális életet itthon és külföld felé, valamint hogy programkínálatával minden korosztály felé nyisson. Tehát a Tavaszi Fesztiválnak kell elmozdulnia kicsit az Őszi irányába, vagyis nyitottabbá kell válni minden művészeti ág és korosztály felé.

Hogyan lehet a turisztikát és a fesztiválokat összehangolni?
B. T.: Új brandet kell építeni. E kettő – mármint a turisztika és a kultúra – szétválaszthatatlan, hiszen az egyik adja el a másikat. Szeretném a Budapest Kártyát például á la carte-tá tenni, amibe egy külföldön élő ember az interneten keresztül bármilyen programokat összeválogathat ízlése szerint. De éppolyan fontos, hogy jól működjenek a városnéző buszok, hogy a Margitszigetre, a szabadtéri színházba tömegközlekedéssel és hajóval lehessen érkezni, hogy rendben legyenek a szolgáltatások, szép legyen a város, a Duna-part – nemcsak a turistáknak, de mindannyiunknak, akik itt élünk ebben a csodálatos városban. Úgy gondolom, a főváros egyetlen turisztikai cégének vezetőjeként ezeket a célkitűzéseket és persze sok más fontos feladatot kell feltérképeznem, összehangolnom, képviselnem. Bízom benne, hogy kiépülnek a fővárosi cégek közötti együttműködések és a szükséges támogatások is hozzá lesznek rendelve a megoldást hozó feladatokhoz.