Páros interjú
Tökéletes mozgássorok nyomában
2014-07. szám / N. N.
A tavasszal bemutatott Trójai játékok című balettparódia női verziójának premierje nevezetes dátumhoz kötődik. A Trójai játékok – amazonokkal, Roberth North koreográfiája, Európában először 2014. szeptember 27-én lesz látható, mégpedig az Operaház megnyitásának 130. évfordulója előtt tisztelgő gálán. Az 1884-es ünnepélyes megnyitó eseményeit történészek kutatásai nyomán fogják rekonstruálni. A tekintélyes évforduló kapcsán a két darabról két rendkívüli táncossal, Liebich Rolanddal és Jessica Carulla Leonnal beszélgettünk.
A májusban bemutatott Trójai játékok című balettparódia számos szokatlan feladat elé állította a táncosokat. A brazil szambára emlékeztető ütőhangszeres zenére készült koreográfia görög birkózókat idéző elemekben, aikidóra emlékeztető mozdulatokban is gazdag volt, és akadt benne bőven capoeira is. Azt gondolom a legnehezebb mégis a mondanivaló átadása lehetett. Ön mit tartott a legfontosabbnak elmondani?
L. R.: Számomra a koreográfia tökéletes megvalósítása volt a legfontosabb. A Trójai játékok nem cselekményes balett, itt az a lényeg, hogy a zenére készült mozgássor minden elemét, lépését tökéletesen valósítsa meg a táncos. Ez egy remek zenére írt balettparódia, a lényeg számomra az volt, hogy táncosként maximális teljesítményt nyújtsak. A darab rendkívüli fizikai megterhelést jelent mindannyiunk számára, nem véletlen, hogy a nyolc táncos a darab végén a színpadon fekszik, és nevetve integet a közönségnek. A mű végére tényleg az utolsó energiatartalékainkat is elhasználjuk, annyira igénybe vesz bennünket a koreográfia. Ennek fényében kíváncsian várom, mire lesznek képesek a lányok.
Két évvel ezelőtt a balettirodalom egyik kiemelkedő alkotásában, a Cranko-féle Anyegin címszerepében aratott hatalmas sikert. Még a kívülálló tánckedvelő számára is világos, hogy a balett és a kortárs tánc egészen más szabályok mentén halad. Nem nehéz rendre egyikből a másikba lépni?
L. R.: Igaz, hogy klasszikus képzést kaptunk a Balettintézetben, ugyanakkor a Magyar Nemzeti Balett repertoárján mindig is voltak modern estek. Számomra természetes, hogy a klasszikus balett és a modern tánc is része az életemnek, többször volt lehetőségem együtt dolgozni olyan nagyszerű táncos-koreográfusokkal, mint Fodor Zoli vagy Barta Dóra. Tény, hogy minden alkalom kihívás, de meggyőződésem, hogy egy táncművésznek az ország első számú balett-társulatában tudnia kell mindkét mozgásformát. Kifejezetten örülök, hogy a nagy klasszikusok mellett ősztől műsoron lesz a Trójai játékok mindkét verziója. | hirdetés
 |
|
Az amazonok hagyományosan a szabadság, az erő, a bátorság harcosai. A férfiak játszotta, Trójai játékok címen bemutatott balettparódia szokatlan feladatok elé állította a táncosokat. Milyen nehézségekkel kell majd megbirkózniuk a női változat, a Trójai játékok – amazonokkal szereplőinek?
J. C. L.: Férfi kollégáimtól – akik már eltáncolták ezt a darabot – tudtam, hogy fizikailag és az erőnlétet illetően nagyon nehéz lesz a próbafolyamat, így erre lelkileg felkészültem. Testileg már nehezebb volt a felkészülés, mert mi lányok majdnem teljesen ugyanazt a lépésanyagot adjuk elő, mint amit a férfiaknak kellett. Sok nagy ugrás, futás, emelés és sok-sok olyan mozdulat van benne, amihez nem vagyunk hozzászokva. De a próbafolyamatot nagyon élveztem, nagyon vicces a darab, ami a próbák alatt is segített lelkileg könnyebben megélni a fizikai megterhelést. Amikor a férfi-verzió ment az Operában, már sejtettem, hogy a női változatot táncolni fogom, és titkon azt reméltem, hogy az a táncos leszek, aki a darab egy részében egyedül „riszál” a színpad közepén. Kubai vagyok, így számomra öröm, ha a mi néptáncainkból (például rumba, salsa) néhány lépés megjelenik egy darab koreográfiájában, és most, az operaházi karrieremben először ez beteljesült.
Karinthy Frigyes úgy száz éve azt mondta: „Férfi és nő sohasem érthetik meg egymást, mert mindegyik mást akar. A nő a férfit, a férfi a nőt.” Hogyan fogalmazódik meg a férfi-nő viszony a tánc nyelvén ebben a csak nők, ráadásul amazonok által előadott darabban?
J. C. L.: A férfi-nő viszony sajátos módon jelenik meg a Trójai játékokban. Mivel csak nők, vagyis azonos neműek vagyunk a színpadon, a kapocs nem a táncosok között jön létre, hanem az előadók és a közönség között. Más balettekben a férfi és nő viszonya a színpadon történik, például Anyegin és Tatjana vagy Rómeó és Júlia szerelmét a néző csak kívülről szemléli. A Trójai játékok nézői viszont folyamatosan érzik, hogy a táncosok hozzájuk szólnak, nekik táncolnak, ezáltal akaratlanul is részesévé válnak a darabnak. Tekintve, hogy ez nem cselekményes balett, itt nincs egy adott történet, amit a táncosoknak elő kell adniuk, így minden néző kicsit másképp értelmezheti az előadást. Tehát a kérdésére válaszolva úgy fogalmaznék, hogy a férfi-nő viszony a táncosok és a nézők között jelenik meg, olyan formában, hogy a táncosok a nézőtéren ülőket jó értelemben érzelmileg stimulálják.
|
 vissza |
|
|
| |
vissza a lap tetejére
